Gyakornok lettem én…
Ülök az asztalomnál, és kavarognak bennem a gondolatok. 3 év egyetem, megszámlálhatatlan oldal legépelt dolgozat, esettanulmány és mindenféle témájú beadandó megírása után az ember feltételezné, hogy egy blogbejegyzés nem foghat ki rajta. Hát, be kell vallanom őszintén: azért nem egyszerű. De nem adom fel.
Első napomat töltöm a Compradnál gyakornokként, így nagy tapasztalatokról még nem számolhatok be. Az első benyomásom nagyon pozitív, és bár tudom, hogy ez nem a reklám helye, de szimpatikus a cég, a gyakornoki program, kedvesek az emberek, és jó a légkör az irodában. Örülök, hogy lehetőséget kaptam itt, igyekszem majd élni vele és a csapat hasznára válni.
Amikor érettségi előtt állva a Közgázra jelentkeztem, még halvány elképzelésem sem volt arról, mivel is szeretnék majd foglalkozni az egyetem elvégzése után. A sok „én már 5 évesen is tudtam, hogy orvos szeretnék lenni”, vagy „engem mindig is érdekelt a gazdasági folyamatok háttere” után kiábrándító lehet a példám, de engem ennél sokkal prózaibb okok befolyásoltak a választásnál. Mégpedig nem más, mint az, hogy jó voltam matekból és töriből, és a szakom elég általánosnak tűnt ahhoz, hogy még kitolja az igazi pályaválasztás mumusát számomra.
Az egyetem időszakát szép emlékként őrzöm. Persze ki ne szeretné, hogy nem kell korán kelni, hogy te állíthatod össze az órarendedet, hogy az élet a bulik-barátok tengelyén folyik, természetesen kiegészítve némi kötelező óralátogatásokkal vagy zh-kkal. Néhány hónap után azért rájön az ember, hogy a saját érdekünkben nyitott szemmel kell járni, érdeklődni és plusz tevékenységeket végezni, különben még a 3 év alapképzés elvégzése után is ott állhatunk majd diplomával a kezünkben, hogy most mégis merre és hogyan tovább. Én ennek elkerülése végett jártam plusz előadásokra, workshopokra, TDK-ztam, és vártam az ihletet.
Így kerültem végül üzleti kommunikáció szakirányra, ezen a vonalon találtam meg ugyanis azokat a témákat, melyekkel úgy éreztem, később a gyakorlatban is szívesen foglalkoznék. Ilyen a „péer”, a CSR, a média, a marketingkommunikáció és még sorolhatnám! Ez sem szűk terület, tudom én azt…remélem azért a következő három hónap segít nekem közelebb kerülni a „naaagy kérdés” megoldásához, vagyis hogy mi lesz velem a diploma után. Addig azonban még hátravan sok könyvtárazás, a szakdolgozatírás, és persze a gyakorlati idő remélhetőleg sok feladattal…unatkozni tehát, azt hiszem, nem fogok!:)
