Comprad

Marketing Oktatók Klubja 2010.

A public relations programok objektív, komplex, konszenzus övezte hatékonyságmérésének hiátusa az egész szakma komoly problémája, főképpen nálunk. Nyugat-Európában, illetve a „fejlettebb” államokban már készült néhány sztenderdnek tekinthető „position paper”, ám ott sem tekintenek feltétlen alapvetésként ezekre a dokumentumokra. Itthon a helyzet rosszabb: a látszólag kollektív szakmai nonszensznek tekinthető mérési technikákat (például a reklámegyenérték, azaz az AVE érték számítását) sok helyütt használják még. Ahhoz, hogy a pr szakemberek objektíven tudjanak mérni, fel kell vértezniük magukat mérési ismeretekkel, de ami a legfontosabb, kívülről-belülről ismerniük kell a gondozott márkát.

Semmitmondó sztenderdeket dolgoztak ki


Haszontalan volt a 2nd European Summit on Measurement konferencia

Az egy helyben topogás, a hangzatos, ám közismert elvek újbóli emlegetése jellemezte a második Európai Mérési Csúcstalálkozót. A Barcelonában, június 16-18-ig megrendezett konferencia célja olyan világsztenderdek kidolgozása volt, amelyet a világ vezető pr-szervezetei elfogadnak, s alkalmazásra javasolnak tagjaiknak.

A tűzoltókban bízunk a leginkább, a politikusokban a legkevésbé

Továbbra is rendületlen a tűzoltók iránti bizalom hazánkban - derül ki a GfK Csoport által 2010 tavaszán végzett felmérés eredményeiből. Mellettük a postások és a tanítók, tanárok élvezik még a legnagyobb bizalmat. A tavalyi évhez képest a legnagyobb mértékű bizalomnövekedés a jótékonysági szervezetek esetében figyelhető meg. A listát idén is az újságírók és a politikusok zárják – írja a BrandTrend.


Kutatás a pr-mérés gyakorlatáról

A legnépszerűbb még mindig a cikk-kivágatok gyűjtése

A cikk-kivágatok gyűjtése, a belső (céges) szemlék készítése és az AVE-számolgatás a három legnépszerűbb pr-mérési módszere a külső kommunikáció területének. A Global Survey of Communications Measurement 2009 nevű nemzetközi felmérés 520 válaszadó segítségével kutatta, hogy melyek a leggyakrabban használt mérési technikái a belső és a külső kommunikáció területének, felmérte az ezeket elutasítók indokait, valamint a mérés jövőjét is kutatta.

Hírnévvédelemre szakosodott biztonsági őrt felveszek

Sikert aratott az MPRSZ hírnévmenedzsment konferenciája

A hírnév méréséről, napjaink hírnévkockázatairól, és a pr szakmában bekövetkezendő paradigmaváltásról is szó esett a Magyar Public Relations Szövetség (MPRSZ) május 14-i, budapesti szakmai konferenciáján. Az illusztris előadók egy dologban azonnal megegyeztek: a hírnév építése és megőrzése már-már fontosabbá válik, mint a gyártelep eszközeinek védelme.

Helyreállóban a bizalom

Az Edelman kutatása szerint ismét hiszünk a cégeknek

A tavalyi évhez képest ismét emelkedőben van az emberek cégekbe, államba és a civil szervezetekbe vetett bizalma, amelyet a gazdasági válság alaposan megtépázott. Az Edelman – a világ vezető független pr szervezete – 2010-es Bizalmi Barométerének (Trust Barometer) kutatása szerint az emberek bizalma minden egyes vizsgált szektor esetében emelkedett – kivéve a bankokét.

ECM 2009: nincs meglepetés

A kutatók ismét felmérték a kommunikációs szakma trendjeit

A válság miatt csökkenő kommunikációs büdzsé, a nyomtatott média használatának visszaszorulása, az online és a közösségi média felértékelődése – röviden így összegezhetőek a European Communication Monitor (ECM) 2009 kutatásának megállapításai, amelyet 34 ország (köztük hazánk) 1850 kommunikációs szakemberének megkérdezésével készítettek.

Jobbik és LMP: avatárok a kampányban

Jóllehet, a 2010-es hazai választási kampányban kevés volt a pártok innovációs szándéka, az idén emelték először stratégiai szintre az online közösségi médiumok használatát. Az Obama-kampánystáb méltán etalonnak tekintett webkettes programjából láthatólag sokat tanultak a hazai formációk. A legjobb nebulónak a Jobbik és az LMP bizonyult.

Parttalan veszekedés az Uniomedia és a Nézőpont kutatásáról

Ez nem konstruktív vita, hanem politikusi mélységekbe ereszkedő haszontalan veszekedés – röviden így foglalható össze az Uniomedia és a Nézőpont Intézet, valamint a Magyar PR Szövetség (MPRSZ) pengeváltása, amelyet egy újságírók körében elvégzett kutatás generált. Mint az már ismeretes, a két szervezet egy 500 fős hazai újságírókból álló mintán vizsgálta az újságírók és a pr-esek viszonyát, a pr-esek megítélését, valamint munkájuk hasznosságát.

Kötelező(?) eszközváltás

Sokan sok helyütt írnak arról, hogy a hagyományosnak mondott pr-eszközök már a múlt megkövesedett, már-már archaikus részét képezik. Gondolok itt elsősorban a sajtóközleményekre és a sajtótájékoztatókra, amelyeket a szakma „újhullámos” lovagjai (a web 2.0 kizárólagosságát hirdetők) már rég kiátkoztak. Azért ebben is van jókora igazságtartalom, jóllehet, azoknak is igazuk van, akik nem temetnék ilyen gyorsan a régi, jól bevált módszereket.