Comprad.hu - Marg�

T�vhitek �s igazs�gok a rovarokr�l

Comprad — Wed, 09 May 2012 12:17:40 +0000

Az al�bbiakban megpr�b�lunk tiszt�zni n�h�ny, rovarokkal kapcsolatos t�vhitet.

1. T�vhit: A B-1 vitamin seg�ts�g�nkre lehet a sz�nyogok elriaszt�s�ban.

Az igazs�g: Nincs hitelt �rdeml� bizony�t�k arra, hogy a B-1 vitamin hat�konyan seg�t megel�zni a sz�nyogcs�p�st.

2. T�vhit: A sz�nyogok tov�bb�tj�k a HIV v�rust.

Az igazs�g: Nincs tudom�nyos bizony�t�k arra, hogy a HIV v�rus sz�nyogcs�p�sen kereszt�l is terjed.

3. T�vhit: Speci�lis anyaggal �titatott t�rl�kend� haszn�lata seg�t megel�zni a sz�nyogcs�p�st.

Az igazs�g: Nincs olyan tudom�nyos vizsg�lat, amely szerint ez a m�dszer hat�kony v�delmet ny�jt a sz�nyogok ellen.

4. T�vhit: Ha ban�nt esz�nk, m�g ink�bb ki vagyunk t�ve a sz�nyogok cs�p�s�nek.

Az igazs�g: Nem l�tezik olyan tanulm�ny, mely szerint a ban�nfogyaszt�s hat�ssal lenne a sz�nyogokra. A sz�nyogokat az emberi test �ltal kibocs�tott sz�n-dioxid, a parf�m illatok, a haj�pol�si, �s a b�r�pol�si term�kek illata vonzza.

5. T�vhit: A fokhagyma fogyaszt�sa elriasztja a sz�nyogokat.

Az igazs�g: Csak�gy, mint a ban�n eset�ben, nincs olyan tudom�nyos vizsg�lat, mely arra �szt�n�z, hogy a sz�nyogcs�p�s megel�z�se �rdek�ben fogyasszunk fokhagym�t.

6. T�vhit: Kullancscs�p�s eset�n kenj�nk olajat vagy alkoholt a b�rre.

Az igazs�g: A cs�p�st k�vet�en ne kenjen semmilyen anyagot a b�rre!
A kullancs elt�vol�t�s�nak helyes folyamata a k�vetkez�:
- Fogja meg a kullancsot a b�r felett.
- Ne csavarja meg!
- H�zza ki egyenesen felfel�!

7. T�vhit: A kullancsok a f�kr�l esnek r�nk.

Az igazs�g: Ellent�tben azzal, amit sokan gondolnak, a kullancsok nem a f�kr�l ugranak le r�nk. Ezek a rovarok a 1,5 m�tern�l nem magasabb bokrokban rejt�znek. Ahhoz, hogy egy kullancs megt�madjon, le kell t�rni egy �gat, vagy f�sz�lat, ahol a kullancsok megb�jnak. Ez�rt nagyon fontos, hogy ha csak lehet, ker�lj�k el a bokrokkal ben�tt ter�leteket, a magas f�veket, �s ne �lj�nk a f�be.

8. T�vhit: A s�t�t sz�n� ruh�k meg�vnak a kullancsokt�l.

Az igazs�g: A kullancsoknak nincs szem�k. A szagokat �s az emberi test meleg�t �rzik.
Ha kir�ndulni megy�nk, viselj�nk lehet�s�g szerint hossz� ujj� inget, hossz� nadr�got �s z�rt cip�t. A fej�nket v�dj�k sapk�val. Ez�ltal a kullancsok csak korl�tozottan f�rnek hozz� a b�rh�z.

9. T�vhit: A legyek nem cs�pnek.

Az igazs�g: Ez t�pust�l f�gg. Egy �tlagos l�gy vagy a gy�m�lcsl�gy nem cs�p.
A cs�p�s legyek a k�vetkez�k:
- Cecel�gy, mely az �lomk�rt hordozza (Trypanosomiasis)– kiz�r�lag Afrik�ban �l
- Szuronyos ist�ll�l�gy (Stomoxys calcitrans)
- B�g�ly (Tabanidae)

10. T�vhit: Ahhoz, hogy megszabaduljunk a legyekt�l, el�g, ha tiszt�n tartjuk a k�rnyezet�nket.

Az igazs�g: A felhalmoz�dott szem�t, valamint a romland� dolgok elt�vol�t�sa nem elegend�. Ne hagyjunk kint �lelmiszert, vagy �telt fedetlen�l. Tartsuk tiszt�n a konyh�t, �s a f�z� eszk�z�ket.
Amit tehet�nk m�g:
- Haszn�ljunk rovarirt� szereket (Fly Trap, Insect Strip, Flying Insect Spray)
- A rovarirt� szerek hat�kony v�delmet ny�jtanak a cs�p� legyek ellen is (b�g�ly).

Forr�s: http://www.insects-information.com/ungeziefer-e/hygieneschaedlinge-e/zecken-e.html

http://www.insects-information.com/ungeziefer-e/hygieneschaedlinge-e/fliegen-e.html

http://www.bugsmart.ca/truths/

Finomhangol�d� amerikai m�r�sek

Bogn�r Gergely — Fri, 04 May 2012 13:19:04 +0000

A t�bb �ve tart� trend folytat�dni l�tszik az Amerikai Egyes�lt �llamokban: a pr-hat�konys�gm�r�si m�dszerek k�z�l a hossz� t�v� hat�konys�got m�r� outcome-m�dszerek mind jobban teret nyernek, ezekre pedig egyre t�bb p�nzt �ldoznak a c�gek. Az USC Annenberg int�zet – sok m�s szervezettel egy�ttm�k�dve – 620 amerikai pr-szakembert k�rdezett meg m�r�si szok�sair�l Generally Accepted Practices (GAP) nev� kutat�s�ban. Az al�bbiakban eme frissen publik�lt felm�r�s – amely a kutat�k szerint a legnagyobb �s leg�tfog�bb az USA-ban – legfontosabb meg�llap�t�sait tessz�k k�zz�.

A leg�rvendetesebb h�r – az outcome-m�dszerek t�rnyer�se mellett – a m�r�sre ford�that� b�dzs� jelent�s emelked�se. A szervezeti kommunik�ci��rt felel�s oszt�ly 5%-kal k�lt �tlagosan t�bbet a m�r�sre, mint tette ezt 2009-ben. Akkor a teljes kommunik�ci�s b�dzs� 4%-�t ford�tott�k m�r�sre, m�g a GAP aktu�lis felm�r�se szerint tavaly ez a sz�m m�r 9% volt.

A kutat�s bemutatja az �talakul� pr-felfog�st is, melynek csup�n egyik jellemz�je a hossz� t�v� m�dszerek gyakoribb haszn�lata.

R�gi felfog�s:
- ink�bb a r�vidt�v� output-hat�st m�rik
- a f�kusz kiz�r�lag a m�diakapcsolatokra helyez�dik
- a k�z�ss�gi m�di�t nem tartj�k fontosnak
- reakt�vak, s r�vidt�von terveznek
- f�lnek a kontrollt�l
- a pr legfontosabb ter�let�nek a m�diakapcsolatokat tartj�k

�j felfog�s:
- m�r ink�bb az outcome-ot m�rik
- a pr-ben rendk�v�li fontoss�got tulajdon�tanak a k�z�ss�gi m�di�nak
- hossz� t�v� strat�gi�t �p�tenek
- a visszajelz�seket, javaslatokat komolyan veszik, megfontolj�k

A kutat�s eredm�nyeib�l �ssze�ll�tott�k az outcome �s az output m�r�s r�szter�leteit, melyek szint�n v�ltoz�son mentek kereszt�l. Az �j felfog�st t�kr�zi, hogy a n�gy ter�letb�l kett� kiz�r�lag az outcome-r�l sz�l.

Stakeholder outcome:
- a szervezeti kult�r�ra gyakorolt befoly�s m�r�se
- a szervezeti h�rn�vre gyakorolt befoly�s m�r�se
- a munkav�llal�k attit�dj�re gyakorolt befoly�s m�r�se
- az �rintettek/�rdekgazd�k tudatoss�g�ra gyakorolt befoly�s m�r�se
- a kr�zisek enyh�t�s�nek, kezel�s�nek m�r�se

Strat�giai outcome:
- a digit�lis �s a k�z�ss�gi m�dia m�r�se
- a kamp�nyokat megel�z� kutat�s
- a kamp�nyokat k�vet� kutat�s

Output:
- AVE
- tartalomelemz�s
- megjelen�sek sz�ml�l�sa
- p�ld�nysz�m
- let�lt�sek sz�ma

Vonal alatti hat�s:
- hozz�j�rul�s a piaci r�szesed�s n�vel�s�hez
- hozz�j�rul�s az elad�si adatok n�vel�s�hez
- befoly�s a t�zsdei eredm�nyekre

A kedvez� folyamatok elindul�sa a fentiekkel m�g nem �rtek v�get: a GAP eredm�nyei szerint a v�laszad�k k�zel 60%-a k�zvetlen�l a „C-Suite”-nak (chairman, CEO, COO, stb.) tartozik besz�mol�ssal, s ezt a kutat�k az �tl�that�s�g n�vekv� k�vetelm�ny�vel �s a szervezeti kommunik�ci� intenz�vebb� v�l�s�val magyar�zz�k. A v�laszad�k 56,8%-a valamelyik vezet�nek, 26,5%-a kiz�r�lag az eln�knek jelent, 12,9%-a a marketingesnek, 7,6%-a a HR-oszt�lynak, m�g 27%-a t�bb vezet�nek is besz�mol.

Fentiekkel ellent�tben azon nem lep�d�nk meg, hogy a k�z�ss�gi m�dia m�ra mainstreamm� v�lt. A v�laszad�k 70%-a v�gez k�z�ss�gim�dia-figyel�st, 66%-a pedig haszn�lja is a web 2.0-�s platformokat. A leggyakrabban alkalmazott eszk�z egy�bk�nt a k�z�ss�gi oldalak (53%), majd a mikroblogok (53%), a keres�optimaliz�l�s (52%), majd a vide�k megoszt�sa. A felm�r�s szerint a wikis sz�cikkek szerkeszt�se teljesen kihalt a szakm�ban.

A hazai szakemberek pedig – kutat�s h�j�n – csak rem�nykedni tudnak abban, hogy Magyarorsz�gon is hasonl� folyamatok indultak, indulnak meg, hiszen a m�r�s a szakma alf�ja �s �meg�ja.

A kutat�st itt lehet let�lteni.

Forr�s: PR Herald

Bemutatkoz�s

Bene Timea — Mon, 23 Apr 2012 11:40:28 +0000

Sziasztok!

Bene Timea vagyok, jelenleg a Budapesti Gazdas�gi F�iskola K�lkereskedelmi kar kommunik�ci� �s m�dia szakos, pr-szakir�nyos hallgat�ja.
Csak p�r h�napja t�rt�nt meg a szakosod�s, ez�rt m�g ismerkedem a szakir�nyommal, de a kezdeti benyom�saim nagyon pozit�vak.:)
Izgatott vagyok a gyakornoki teend�imet illet�en, egyvalamit azonban biztosan tudok; szeretn�k min�l t�bbet tanulni, �s a gyakorlatban elsaj�t�tani, amire itt a Compradn�l remek lehet�s�gem van.

K�l�n�sen �r�l�k, hogy lesznek majd ford�t�si feladataim, amivel m�g jobban tudom gyakorolni az angol nyelvet. All in all, k�sz�n�m, hogy itt lehetek �s r�szese lehetek egy picit egy pr-�gyn�ks�g mindennapjainak.

K�zben kitavaszodott…

Ferdinandy T�nde — Wed, 18 Apr 2012 10:35:23 +0000

Amikor hat hete megkezdtem gyakornoki l�temet a Compradn�l, m�g nagyon hideg volt. T�li kab�t, sapka, s�l. Szinte �szre se vettem, hogy ilyen gyorsan eltelt ez a hat h�t, pedig az�ta m�r a f�k is kiz�ld�ltek, az �tlagh�m�rs�klet is k�r�lbel�l 15 fokot emelkedett (b�r az ut�bbi h�t id�j�r�sa ezt nem igazolja), sz�val ez is bizony�tja, hogy m�gsem t�lt�ttem itt olyan kev�s id�t.

Pedig nagyon gyorsan elszaladt. Az ember �pphogy csak kezdi megszokni a k�zeget �s a feladatokat, azt�n egyszer csak azon kapja mag�t, hogy utols� alkalommal �l itt az ablak mellett. A gyakornoks�gnak viszont pont ez a l�nyege, hogy beleszagoljunk a val�di munk�ba, lehet�s�g�nk legyen megfigyelni a c�g �let�t �s ahol tudunk, seg�ts�nk. Erre ennyi id� v�g�l is pont el�g.

K�l�n�sen �rt�keltem a Compradn�l, hogy a gyakornok itt nem k�v�f�z�ssel foglalkozik (s�t a k�v�f�z�vel nem is siker�lt megismerkednem), hanem mindig volt mit tenni, akadtak b�ven kih�v�sok a feladatok k�zt. Az�rt is kifejezetten h�l�s vagyok, hogy szinte mindig m�s t�pus� tennival� v�rt, �gy nem v�ltak monotonn� a napok. Tal�n azt is ki merem jelenteni, hogy �rdekesebb �s v�ltozatosabb munk�im voltak, mint amelyek sok m�s �lland� munkahelyen akadhatnak.

H�l�s vagyok a Compradnak, hogy befogadtak �s vel�k t�lthettem ezt a kis id�t. K�l�n k�sz�net N�met Attil�nak �s Bogn�r Gergelynek, akik sokat seg�tettek, am�g itt voltam. Rem�lem, a k�s�bbiekben m�r �gy tal�lkozhatunk, hogy �n is szakembernek mondhatom magam. Addig is k�sz�net �s �dv!:)

Megjelent az �j pr-es who is who

Bogn�r Gergely — Fri, 30 Mar 2012 13:10:41 +0000

�nnep�lyes szakmai rendezv�nyen mutatta be tegnap a PR Herald szerkeszt�s�ge „A hazai pr-szakma arck�pcsarnoka (2012)” c�m� digit�lis portr�k�tet�t. A CD-form�ban megjelentetett interj�gy�jtem�nyben besz�lget�sek olvashat�k a hazai pr-kommunik�ci�s szakma mintegy sz�z jeles k�pvisel�j�vel.

A tavaly tavasszal teljesen meg�jult PR Herald a k�zelm�ltban t�bb szakmafejleszt�si c�l� projektet ind�tott. Ezek egyik�ben 96 kiv�l� hazai pr-szakemberrel k�sz�tett egyedi portr�interj�kat, hogy azokat egy digit�lis kiadv�nyban adja k�zre a kommunik�ci�s szakembereknek, fels�oktat�si int�zm�nyek oktat�inak, hallgat�inak �s minden �rdekl�d�nek.

A kiadv�nyba ker�l� interj�alanyok kiv�laszt�s�r�l Varga Mih�ly, a PR Herald f�szerkeszt�je azt mondta, hogy „felv�llaltuk azon vesz�ly �dium�t, hogy a k�sz�l� kiadv�nyb�l kimarad a szakma n�h�ny jelese, �m ez egy �jabb Arck�pcsarnok elk�sz�t�s�nek lehet�s�g�t teremti meg.” A digit�lis k�tetben �gyn�ks�gvezet�k, vezet� f�ggetlen szakemberek, oktat�k �s a v�llalati oldal kiv�l�s�gai mutatkoznak be.

A kilenc h�napig szerkesztett kiadv�ny k�sz�t�s�be a f�szerkeszt� �s Bogn�r Gergely vezet�szerkeszt� hat fiatal, kor�bbi �s jelenlegi kommunik�ci� szakos, pr-es hallgat�t vont be. A kiadv�ny azonban nem csak ett�l p�lda n�lk�li; ahogyan Szondi Gy�rgy, a Leeds Metropolitan University docense, a PR Herald f�munkat�rsa a szakmai bemutat�n fogalmazott: „hasonl�, pr-es szakemberekkel k�sz�tett �lvezetes portr�k�tet m�r nagyon r�gen nem jelent meg Nagy-Britanni�ban sem, ez�rt ez ott is n�vumnak sz�m�tana”.

A PR Herald 2000-ben m�r megjelentette a „Ki kicsoda a magyar pr-szakm�ban?” c�m� k�nyv�t, mely akkor is hi�nyp�tl� volt haz�nkban. 2012-ben azon ig�ny h�vta �letre �jb�l az aktualiz�lt szakmai „who is who” elk�sz�t�s�t, hogy a pr �s kommunik�ci�s szakm�kban egyre t�bben – kiv�l� eredm�nyeket el�rve – tev�kenykednek, akiket a sz�lesebb k�zv�lem�nynek is meg kell ismernie. A szerkeszt�s�g sz�nd�ka szerint a j�v�ben t�bb Arck�pcsarnok is k�sz�l majd, hiszen haz�nkban sok remek szakember tev�kenykedik, akiknek a p�ly�ja, szakmai hitvall�sa �rdekes lehet mindannyiunk sz�m�ra.

A digit�lis kiadv�nyt a www.prherald.hu/arckepcsarnok oldalon lehet megrendelni.

“In the land of the Magyars!”

Samuel Carmiaux — Mon, 26 Mar 2012 16:03:21 +0000

Samuel Carmiaux, 24 years old Belgian student from Brussels, in last year of a bachelor’s degree in Public Relations, before I used to study Law and Cinematography.
Passionate by others cultures and travelling across Europe, I would like to be specialized in the international relations with East European countries.

I also lived one year abroad in the South of England in Bournemouth and in Antwerp in Belgium. Last year I spent 6 months in Lithuania as PR trainee at the Gytis Ivanauskas Theatre.

Nowadays, I’m in Budapest where I will be working again as trainee with the team of “COMPRAD COMMUNICATIONS” agency until the end of June.

I’ve just arrived last week and since my arrival, I discovered an amazing city where it’s good to live and where there is a very large cultural heritage.

My first impression about the company is also very good; like Budapest which never sleeps, the ComPrad agency provide me a very full and professional experience that I’m sure I will enjoy en regret to leave when the period of 3 months will be over.

�dv mindenkinek! (kis k�s�ssel)

Ferdinandy T�nde — Mon, 26 Mar 2012 15:28:50 +0000

Lassan m�r a Compradn�l t�lt�tt id�m fel�n�l j�rok, �gy annak is elj�tt az ideje, hogy bep�toljam az elmaradt bemutatkoz�somat. Tizennyolc �vesen elk�pzel�sem sem volt, hogy hova tov�bb, szinte minden l�tez� szakra beadtam a tov�bbtanul�si jelentkez�semet. V�g�l szegedi lakosk�nt a Szegedi Tudom�nyegyetem kommunik�ci� �s m�diatudom�ny szak�ra ker�ltem, ahol gondolkod�s n�lk�l a Public Relations szakir�nyt v�lasztottam. M�sokkal ellent�tben szkeptikus voltam, nem v�rtam t�l sokat a szakt�l, m�gis kellemesen csal�dtam. R�gt�n hozz�m ill�nek �reztem a szakm�t, t�bb �g�ban is azonnal el tudtam k�pzelni magam. F�k�nt a pr �s a marketingkommunik�ci� vil�ga fogott meg, ahol a kreativit�s �s a kapcsolatok j�tssz�k a f� szerepet. V�g�l lediplom�ztam Szegeden. A hivatalos megnevez�sem: kommunik�tor (Public Relations). Sokat tanultunk a pr-r�l, diplom�m is van bel�le, a val�di jelent�se gyakorlat n�lk�l m�gis k�d�s �s megfoghatatlan maradt.

Jelenleg a Budapesti M�szaki Egyetem kommunik�ci� �s m�diatudom�ny MA szak�n kommunik�ci�tervez�k�nt folytatom a tanulm�nyaimat. M�g csak most kezd�d�tt a mesterszak, a v�ge m�ris fenyeget�en k�zel�t. �gy �reztem, ideje �sszekapni magam, mivel sok mindent csin�lok/csin�ltam m�r, relev�ns szakmai gyakorlatom m�gsincs. Sajnos ezt az eddigi egyetemeim sem k�vetelt�k meg. A Compradr�l kor�bban nem hallottam, a honlap alapj�n azonban komoly �s professzion�lis �gyn�ks�gnek t�nt, ami r�ad�sul gyakornokokat is fogad. Pr�ba-szerencse alapon elk�ldtem a jelentkez�semet. Legnagyobb meglepet�semre a k�vetkez� h�ten �rkezett is a h�v�s, hogy be tudn�k-e j�nni. �gy v�g�l m�r a harmadik hetemet t�lt�m itt a Compradn�l.

Nem igaz�n volt id�m megijedni, mivel az interj� ut�ni h�ten r�gt�n kezdtem, az�ta pedig folyamatosan van mit tenni. Igyekszem min�l t�bbet tanulni �s min�l hasznosabbnak bizonyulni ez a r�vid id� alatt is. Az mindenesetre m�r kider�lt sz�momra, hogy a pr-szakma nem holmi megfoghatatlan, ijeszt� �s misztikus dolog, hanem olyasmi, amivel a k�s�bbiekben foglalkozni szeretn�k.

A Saxo Bank a Compraddal kommunik�l

Comprad — Thu, 08 Mar 2012 13:32:21 +0000

Megnyerte a Saxo Bank �ltal ki�rt megh�v�sos pr-kommunik�ci�s tendert a Comprad. A d�n sz�khely� glob�lis befektet�si bank az �gyn�ks�gnek m�rcius 1-t�l m�dia-pr szolg�ltat�sra adott megb�z�st, �gy egyebek mellett feladata a gazdas�gim�dia-kapcsolatok �p�t�se, �pol�sa, a bank elemz�seinek ford�t�sa �s azok kommunik�ci�ja.

A Compradnak nem a Saxo Bank az els� p�nz�gyi �gyfele: kor�bban h�t �ven kereszt�l szolg�lta ki az MKB Bankot, de dolgozott az MKB-Euroleasinggel, vagy a PBA Praeventio-val is.

J� reggelt! Gyakornok vagyok �s dolgozni j�ttem!

Poth�czky Ang�la — Mon, 20 Feb 2012 09:25:21 +0000

Sajt�k�zlem�ny, sajt�reggeli, defin�ci�k, izgalom. A „f�n�k�m” k�szs�gesen k�rdezgetett, �n pedig a legjobb tud�som szerint v�laszoltam, n�ha j�t, sokszor rosszat.

Mit is keres itt ez a l�ny? „Az ereidben kreativit�s folyik” - mondan� erre egy nagyon kedves bar�tom. Kiskoromt�l kezdve robbannak ki bel�lem a kreat�v �tletek. Hossz� �t vezetett id�ig, m�g megtal�ltam az utamat, de m�g keresem a megfelel� let�r�t. Sok minden �rdekelt, divattervez�s, stylist, lakberendez�s, zene, fot�z�s, egysz�val im�dok mindent, ami kreat�v.

Kicsit m�s vagyok, mint a t�bbiek, kicsit peches, de tal�n �pp ett�l �rdekes. Az a l�ny, akinek esz�be jutna Valentin-napon egy Horror Sz�nh�zban Anti-Valentin-napi party-t szervezni, ahol sz�tsik�tja mag�t a bar�ti t�rsas�g, mik�zben a v�rost ellepik a „marketing-sz�vecsk�k.” Egy l�ny, aki nem egy mindennapos sz�rke k�v�z�ba �l be sz�vesen, hanem oda, ahonnan a plafonr�l is sz�kek l�gnak. Aki nem a filmre k�v�ncsi a tv-ben, hanem a rekl�mra, amin a t�bbs�g csak s�hajt.

Ford�tva vagyok kicsit �sszerakva. Most �pp a f�iskol�s vagyok, marketinget �s pr-t tanulok. R�gen log�kat terveztem, egyik-m�sik meg is jelent. Mellette a szob�mat „lakberendezem”, ahol �n terveztem az �gyat, �n varrtam a dolgokat. R�gebben tervez�grafika �rdekelt, de ut�na egy szerencs�tlen-szerencs�s v�letlen a rekl�mszakm�hoz sodort. Ahhoz pedig ugye „besz�l�ke” kell. Nos, nekem megvan, n�ha m�r le k�ne l�ni.
Most �pp van egy karikat�ra-v�llalkoz�som, az is el�g mer�sznek t�nt els�re, de szeretek az �lmaim ut�n menni, �s megbotr�nkoztatni a n�pet azzal, hogy egy mer�sz �tlet igenis siker�lhet, ehhez pedig hozz�tartozik, hogy kudarcok j�nnek, de a sikerorient�lt embernek ez megszokott, m�g a kudarcker�l�k mindig olyanba v�gnak bele, ami biztos, hogy siker�l. Szerintem ez ut�bbiban nincs kih�v�s. Szeretn�k megalkotni valamit, �s elmondani, hogy igen, hagytam magam ut�n valamit, ami csakis az eny�m.

Val�sz�n�leg sok k�rd�sem lesz itt, �s v�llalni fogom a „dunsztom sincs r�la” elpirult zavaros fejemet is, amikor nem fogom tudni a v�laszt arra, amit k�rdeznek. �szinte vagyok, sokszor megmondom bar�taimnak is a „frank�t”, de elv�rom ugyanezt. Sajnos nagyon keresem az igazs�got az �letben, ilyen r�gi k�z�pkori vil�gban �lhetek. Nagyon szeretek �r�m�t szerezni az embereknek, �s fontosnak tartom a po�nt is. Most eszembe jutott egy vicces rekl�m a norv�gokt�l, amikor is a f�rj - gondolv�n, hogy meglepi a feles�g�t - ben�z a konyhaajt� kulcslyuk�n, l�tja ott a kedves nej�t, �gy levetve g�tl�sait �s ruh�it, sz�j�ban egy v�r�s r�zs�val t�rden cs�szva igazi gentlemank�nt beront a konyh�ba. Ahol is ott �lnek kedves any�s�k, a rekl�msz�veg pedig a k�vetkez�: „figyelje a kedvez� rep�l�j�ratokat a c�g�nkn�l”. H�t valahogy �gy jellemezn�m magam. Mindent meg fogok tenni, hogy tanuljak m�s emberekt�l, nem az irigys�g hajt, vagy a b�szkes�g, hanem, hogy minden embert�l tanulhatunk. S rem�lem, majd ebben a szakm�ban helyezkedhetek el, �s ahogy mondtam az egyik marketing �r�n a suliban: „Rem�lem nem a munkan�lk�lis�g lesz a legjobb �ll�s!” - by Angie.

V�ls�g van, bizalom nincs

Prischetzky Luca — Thu, 09 Feb 2012 14:10:41 +0000

Az Edelman – a vil�g egyik legnagyobb, f�ggetlen pr-szervezete – minden �vben k�sz�t egy glob�lis bizalmi kutat�st, aminek c�lja, hogy felm�rj�k a lakoss�g helyzet�t: mennyire b�znak abban, amelyekben/akikben tal�n a legjobban kellene. A kutat�st k�t korcsoportban (25-34 �v, 35-64 �v) v�gzik, 25 ezer f�s mint�n, a vil�g 25 orsz�g�ban. Minden megk�rdezettre ugyanazok a felt�telek �rv�nyesek: f�iskolai/egyetemi v�gzetts�ggel rendelkeznek, a h�ztart�suk j�vedelme a korukhoz �s az orsz�guk helyzet�hez k�pest a fels� negyedbe tartozik, figyelik az �zleti �letet �s a m�di�t, valamint heti p�r alkalommal k�vetik a k�zpolitikai k�rd�sek alakul�s�t. A 2012-es �vben sok �rdekes eredm�ny sz�letett, de tal�n a legmeghat�roz�bb a nagyfok� bizalomcs�kken�s volt. K�thet� ez a v�ls�ghoz, term�szeti katasztr�f�khoz, de a l�nyeg, hogy a bizalom folyamatosan cs�kken. A korm�nyzat bizalmi cs�kken�se volt a legmeghat�roz�bb, emellett az el�z�ekhez k�pest alacsonyabb �rt�ket �rt el az �zleti szektorba, �s a m�di�ba vetett bizalom is.

Korm�ny
Az Edelman 2012-es bizalmi kutat�s�ban term�szetesen �rz�dik a v�ls�g. Jelent�sen cs�kkent a bizalom az orsz�gok vezet�s�vel szemben. Magyar�zatk�nt hozhatjuk a 2011-es �v glob�lis p�nz�gyi-, gazdas�gi- �s politikai �gyeit is, �ltal�ban az emberek a korm�nyt hajlamosak hib�ztatni, de a felm�r�s eredm�nyei mindenesetre meggy�z�ek. A korm�nyz�sba vetett bizalom rekord �rt�ket, 9%-ot esett a 2011-es �vhez k�pest, 43%-ra zuhanva. A huszon�t orsz�gb�l, tizenh�tben a n�pess�gnek kevesebb, mint a fele gondolja, hogy j�, amit a korm�ny csin�l. Tizenkett�ben az �zleti p�ly�k, a m�dia, �s a nem korm�nyzati szervezetek a legkev�sb� megb�zhat�nak tartott int�zm�nyek. Persze akadnak kiv�telek is, Szingap�rban 73% az el�gedetts�gi r�ta a korm�nyzattal szemben, ami a harmadik legmagasabb �rt�k, valamint p�ld�ul �rorsz�g v�laszad�inak bizalma is n�tt az �jonnan megv�lasztott korm�ny fel�.

�zleti szektor
Hab�r az �zleti �let �sszes�t�sben nem kapott sokkal kevesebb bizalmat, mint kor�bban, megvannak a saj�t p�ly�j�nak akad�lyai, amelyeket �t kell hidalnia. Az �zleti �let meg�t�l�se glob�lisan 56-r�l 53%-ra cs�kkent, olyan euro�vezeti orsz�gokban is, mint Franciaorsz�g, vagy N�metorsz�g. �ltal�noss�gban m�gis azt mondhatjuk, hogy megtartotta az eddigi szinteket ez a szektor, t�bb helyen is 50% feletti �lland� �rt�kkel. L�thatunk ennek ellen�re javul� tendenci�kat is, hiszen K�n�ban az �zleti szf�r�ba vetett hit 61%-r�l v�ltozott 71%-ra.
Annak ellen�re, hogy az �zleti �let szinte kiv�tel n�lk�l nagyobb bizalmat kap az orsz�gokban, mint a korm�nyzati szektor, a v�laszol�k t�lnyom� t�bbs�ge m�g mindig nagyobb befoly�st szeretne a korm�ny sz�m�ra az �zleti �let felett. Ak�rhogy is n�zz�k, ezek a szektorok szervesen �sszetartoznak, ez�ltal nagy hat�ssal vannak egym�sra, ez�rt az egyik vagy a m�sik cs�kken�se negat�v ir�nyba billentheti az adott szektor bizalmi m�rleg�t.

M�dia
A m�dia �rdekes fejl�d�sekre k�pes, s�t tal�n ez az az �gazat, ami k�zvetlen�l tudja ir�ny�tani a meg�t�l�st bizonyos ter�letek fel�. Glob�lisan 50% f�l� emelkedett a m�diaipar bizalmi indexe. A k�z�ss�gi m�di�val foglalkoz� felm�r�s sor�n azt vizsg�lt�k, hogy h�nyszor kell egy embernek hallani valamit egy konkr�t c�gr�l, ahhoz, hogy elhiggye. Ez a sz�m az �j kutat�s szerint h�rom �s �t k�z� tehet�.

K�z�ss�gi m�dia
A k�z�ss�gim�dia-szektor mag�ban foglalja a k�z�ss�gi oldalakt�l kezdve, a blogokon �t, a video/adat megoszt� oldalakig terjed� inform�ci�rengeteget. A m�di�t�l f�ggetlen�l kezelve, ez a r�szleg hatalmas n�veked�st produk�lt id�n a bizalom tekintet�ben. Ez �rdekes eredm�ny, hiszen ezek azok az inform�ci��raml�st biztos�t� szervek, amelyeknek a legnagyobb az anonimit�si faktora. Teh�t n�v n�lk�l, szem�lyis�g n�lk�l is lehet b�rki v�lem�nyvez�r �s szerezhet nagy olvas�i-hallgat�i k�rt. Ugyanakkor az emberek lehetnek azon a v�lem�nyen is, hogy ezekben a csoportosul�sokban tal�n kisebb az �llami cenz�ra m�rt�ke.

Jap�n f�ldreng�s
Amikor egy orsz�g lakoss�ga valamilyen katasztr�f�t szenved el – ak�r term�szetit, ak�r gazdas�git –, akkor mindig megfigyelhet�k v�ltoz�sok a k�l�nb�z� �gazatok meg�t�l�s�vel kapcsolatban. �gy volt ez Jap�nban is, a m�rciusi f�ldreng�s ut�n. A n�gy f� �gazatb�l h�romn�l figyelhet� meg cs�kken�s a bizalmi k�rd�sekben: a korm�nyzatn�l, a m�di�n�l �s a nem profitorient�lt szervezetekn�l.

Tal�n nem hib�ztathat� az orsz�g, hogy ilyen helyzetben nem a legjobb sz�nd�kot �s a legnagyobb er�fesz�t�st l�tj�k minden szektoron. Cs�kkent a sz�viv�i bizalmi barom�ter is, ami szint�n egy �rdekes �rt�km�rce, hiszen a sz�viv�k k�pviselik az adott �gazatokat, c�geket, �s ha a n�p m�r nekik sem szavaz (szavahihet�s�gi) bizalmat, akkor kinek fog hinni?

Nem korm�nyzati szervezetek
Ez sorban az �t�dik �v, hogy a nem korm�nyzati szervezetek �lvezik a lakoss�g legnagyobb m�rt�k� bizalm�t. 25-b�l 16 orsz�gban m�g az �zleti szf�r�t is megel�zik. A legmagasabb �rt�ket K�n�ban �rt�k el, ez 79% a 35-64 �ves koroszt�ly v�laszad�i k�z�tt. Ugyanakkor ennek a kateg�ri�nak van tal�n a legjobb helyzete, hiszen nagyon soksz�n� �s n�ha kicsit megfoghatatlan. Persze nem mindenhol �rvend ekkora bizalomnak ez a szektor sem, hiszen megfigyelhet�k zuhan�sok Braz�li�ban, Jap�nban, �s Oroszorsz�gban is. Itt is �rdekes adal�k, hogy Jap�nban, a bizalomban igencsak sz�k�lk�d� emberek az els�k k�z�tt ett�l a szektort�l vont�k meg a hitet.

Az eredm�nyek n�hol �jdons�gokat, de nem felt�tlen�l kisz�m�thatatlans�got mutatnak. V�ls�ghelyzetekben az emberek hajlamosak azokat a szerveket t�madni, akiket legegy�rtelm�bben �sszef�gg�sbe lehet hozni, felel�ss� lehet tenni a dolgok�rt. Ezek els�sorban, a korm�nyzati �s az �zleti szektorok. Ugyanakkor a m�di�ba, �s ezen bel�l a k�z�ss�gi m�di�ba vetett bizalom n�veked�se az emberek egym�sba vetett hit�t mutathatja, �s lehet, hogy egy kis v�gyakoz�st arra, hogy nagyobb befoly�suk legyen az �let�k minden ter�lete felett. Az emberek nem felt�tlen�l csak a kijel�lt sz�cs�vek v�lem�ny�re k�v�ncsiak, �s egyre kev�sb� is hisznek benn�k.

A kutat�s eredm�nyei, sajt�k�zlem�nye, bemutat�ja megtekinthet� itt.