Végre van szakmai ajánlás a CSR-ral kapcsolatban

Az V. Európai PR Vitanapon, 2007. november 15-én elfogadásra került a MÚOSZ Kommunikációs és Public Relations Szakosztálya, Társadalmi Kommunikációs Tagozata ajánlása a szervezetek társadalmi felelősségvállalása témájában.

A vitában részt vettek a civil és az üzleti szféra, illetve a kommunikációs szakma képviselői. A civil szférát Mozga Márta, a ClubNetCet Egyesület, Ádám Ervin a Viadukt Alapítvány, Hanti Vilmos a MEASZ és a Demokrácia Akadémia elnöke képviselte.
Az üzleti szféra képviseletében Szakács István, a Nu Skin Kelet-Európai alelnöke és Buday-Malik Adrienn, a CSR Service Kft. környezetgazdálkodási szakértője vett részt a vitában.
A kommunikációs szakma képviseletében Sárosi Péter a MÚOSZ elnökségi tagja, Dr. Gelényi Csaba, a PR Fejlesztéséért Alapítvány, kurátora és Kállai Gábor a Magyar Sakkszövetség PR-igazgatója vitatkozott a szervezetek társadalmi felelősségvállalása témájában.
A vitaindító előadást tartotta és a vitát vezette Barát Tamás főiskolai tanár, a MÚOSZ Társadalmi Kommunikáció Tagozatának elnöke.

A vita célját Barát Tamás úgy fogalmazta meg: a tagozat arra törekszik, hogy a résztvevők elfogadják a CSR egy mindenki számára ajánlható meghatározását, amit közvetíthetünk a média számára, és ennek eredményeként a sajtó közvetíthet a társadalom felé. Jelenleg ugyanis nemcsak az átlagemberek többsége, hanem számos, magát kommunikációs szakembernek nevező kolléga, valamint jó néhány újságíró, média szakember sem tudja pontosan mit is jelent a szervezetek társadalmi felelősségvállalása.

A vitaindítóból a jelenlévő újságírók, kommunikációs szakemberek megismerhették az Európai Bizottság és más szervek, szakemberek álláspontját, illetve a MÚOSZ Társadalmi Kommunikációs Tagozata javaslatát a CSR kifejezés magyar nyelvű helyes használatára.

A vitában elhangzott, hogy a CSR kifejezés jelentése magyar nyelven helyesen nem vállalati, hanem szervezeti társadalmi felelősségvállalás.
A szervezetek társadalmi felelősségvállalása nem egyenlő a marketinggel, a reklámmal, az adományozással, a környezetvédelemmel, és sorolhatók a további területek, még akkor sem, ha a szervezetek ilyen irányú tevékenységükben felhasználják a CSR eredményeit és bizonyos elemeit.
Vita kerekedett arról is, hogy a CSR és a public relations milyen viszonyban áll egymással. A résztvevők, részletes vita után megegyezetek abban, hogy igen szoros, elválaszthatatlan kapcsolatban áll egymással, a szervezetek CSR szemléletmódja és annak kommunikációjának megszervezése, valamint a kapcsolatépítés a szervezet és annak belső és külső környezete között. Tehát a CSR és annak kommunikációja, a szervezeti belső és külső public relations funkció részeként épül be a szervezetek stratégiájába, életébe.

A vita résztvevői egyetértettek abban is, hogy a szervezetek társadalmi felelősségvállalása a szervezeti kultúra részeként egyidőben jelent szemlélet- és gondolkodásmódot, magatartásformát, tevékenységet, illetve kommunikációt. Ez pedig a szervezetektől megköveteli az etikus viselkedés és üzletmenet kialakítását, az átláthatóságot és a különböző érdekcsoportok érdekeinek figyelembevételét.

A vita résztvevői egyetértettek abban is, hogy a szervezetek társadalmi felelősségvállalása jelen van a szervezetek életében és a társadalomban oly módon, hogy jelentős a szerepe nemcsak a szervezetek külső, hanem belső környezete tekintetében is.
A CSR kiemelt területe az emberi jogok minden kérdése ugyanúgy, mint a szervezetek belső élete, a humánerőforrás-menedzsment, a munkajogok és munkavédelem területe, az üzleti etika, a tisztességes verseny, a korrupció kiküszöbölése, a szervezeti átláthatóság, a környezet tudatos alakítása, illetve a helyi közösségek élete, valamint a szervezeteknek a non-profit, civil szférával tartott kapcsolata.

A vitában számos negatív példát hallhatott a főként újságírókból, kommunikációs szakemberekből, valamint szakirányú főiskolai és egyetemi hallgatókból álló közönség.
A negatív példák közül is kiemelkedik annak a szakemberek előtt ismert, az Interneten közzétett kutatásnak néhány adata, amely a 100 legnagyobb magyar árbevételű cég CSR tevékenységét vizsgálta. E szerint például a megvizsgált cégek közül egyetlen egynek sincsen interaktív honlapja, 16-nak nincsen még magyar nyelvű honlapja sem, és összesen 47-nek szerepel a lapon az e-mail címe, telefonszáma. Ezek után nem is lehet azon csodálkozni, hogy nincsen CSR tevékenységük sem.

A vitában a résztvevők azonban egy rendkívül pozitív példát is megismerhettek. Szakács István a Nu Skin Kelet-Európai alelnöke és Dömötör László a cég Photomax részlegének kereskedelmi vezetője ismertette a hallgatósággal a Nu Skin világméretű CSR tevékenységét, ahol a főként az afrikai és távol-keleti éhező gyermekek megsegítését célozták meg, a „Tápláld a gyermekeket” program keretében. Szakács István ezen a rendezvényen jelentette be, hogy a Nu Skin ezen a héten adta át a program keretében, a százmilliomodik tápszer adományt.

A vita eredményeként a MÚOSZ Kommunikációs és Public Relations Szakosztálya, Társadalmi Kommunikáció Tagozat tagjai, átérezve felelősségüket a hazai kommunikációs szakma fejlődésében, tapasztalva a magyar társadalomban meglévő téves értelmezésekre, az alábbi ajánlást tették a szervezetek társadalmi felelősségvállalása témakörére vonatkozó megfogalmazás értelmezésére és egyértelmű használatára:

A szervezet társadalmi felelősségvállalása a szervezet és a szervezet tagjainak olyan, tudatos és folyamatos gondolkodás- és szemléletmódja, valamint erőfeszítése és tevékenysége, melyben megnyilvánul az a tudat, hogy minden döntésük, cselekedetük hatással van környezetükre, a társadalom tagjaira.

A szervezetek társadalmi felelősségvállalásának kommunikációja a belső és külső public relations funkció részeként, a szervezetek belső és külső környezetével, a társadalom tagjaival folytatott tudatos kommunikáció és kapcsolatok szervezése, amelynek célja, hogy társadalmi felelősségvállalásuk közkinccsé válhasson, erősítve a szervezet kedvező megítélését a társadalom fejlődését.

A szervezetek társadalmi felelősségvállalása kommunikációjának feladata, hogy kölcsönös előnyökön alapuló kapcsolatokat hozzon létre, tartson fenn a szervezet és a belső és külső környezetét alakító társadalmi tényezők között.

A MÚOSZ Kommunikációs és Public Relations Szakosztálya, Társadalmi Kommunikáció Tagozata felkéri a magyar kommunikációs szakma minden szereplőjét, hogy az ajánlást fogadja el és munkája során így használja fel.

Forrás: www.fibraco.hu

[Vissza]