A public relations programok objektív, komplex, konszenzus övezte hatékonyságmérésének hiátusa az egész szakma komoly problémája, főképpen nálunk. Nyugat-Európában, illetve a „fejlettebb” államokban már készült néhány sztenderdnek tekinthető „position paper”, ám ott sem tekintenek feltétlen alapvetésként ezekre a dokumentumokra. Itthon a helyzet rosszabb: a látszólag kollektív szakmai nonszensznek tekinthető mérési technikákat (például a reklámegyenérték, azaz az AVE érték számítását) sok helyütt használják még. Ahhoz, hogy a pr szakemberek objektíven tudjanak mérni, fel kell vértezniük magukat mérési ismeretekkel, de ami a legfontosabb, kívülről-belülről ismerniük kell a gondozott márkát.
A kommunikáció, majd a pr-mérés rövid- és hosszú távú céljainak ismeretében, az adatgyűjtést követően kell kiválasztani a rövid- és hosszú távú hatékonyságmérés technikáit. A rövid távú hatásmérés (output) legfontosabb módszerei közé tartozik a megtérülés (ROI), a rákattintás-mérés, a Share of Voice, a média analízis, a média tartalomelemzés, a média mutatószámok, valamint, sok helyütt a reklámegyenérték (AVE). A pr-es mindezen eszközök komplex (kvantitatív és kvalitatív) alkalmazásával mérheti meg a pr-program azonnal jelentkező hatását. Az output mérést minden egyes elvégzett aktivitás (döntően médiakapcsolati aktivitás) után el lehet végezni; az komoly szaktudást nem igényel.
A pr-esnek persze nem azt kell elérnie, hogy a célcsoport-szegmentumok tagjai elolvassák az adott cikket vagy regisztráljanak egy honlapon, hanem, hogy percepciójukban, attitűdjükben, viselkedésükben pozitív változás következzen be. Ezt kizárólag hosszú távú stratégiai szintű, módszeres és következetes kommunikációval lehet elérni. A hosszú távú hatékonyságvizsgálat (outcome) technikái komoly szakértelmet és pénzügyi forrást követelnek. A skálatechnikák (Likert-skála, Osgood-skála, stb.) alkalmazása, az interjúk (mélyinterjú, fókuszcsoportos interjú, stb.), a mostanság ritkán használt fiziológiás vizsgálat (galvános bőrreakció-mérés) vagy egyéb módszerek (etnográfiai vizsgálat, hipotézisvizsgálat, demográfiai vizsgálat, stb.) segítségével pontosabb képet kapunk a fogyasztó bevonódásáról, elköteleződéséről.
A Magyar Marketing Szövetség Marketing Oktatók Klubja 16. országos konferenciáján elhangzott előadás prezentációját, valamint a teljes közleményt blogunk 2010. augusztus 30-i bejegyzéséből lehet letölteni.
Webkettes elemzés a kampány tükrében
Jobbik és LMP: avatárok a kampányban
Jóllehet, a 2010-es hazai választási kampányban kevés volt a pártok innovációs szándéka, az idén emelték először stratégiai szintre az online közösségi médiumok használatát. Az Obama-kampánystáb méltán etalonnak tekintett webkettes programjából láthatólag sokat tanultak a hazai formációk. A legjobb nebulónak a Jobbik és az LMP bizonyult.
"A pr-munka hatékonyságának objektív mérésére még sohasem volt ennyire égetõen szüksége a pr-szakembereknek, mint ebben a hosszan elhúzódó recesszív idõszakban. A kommunikációs szakembereknek ugyanis folyamatosan bizonyítaniuk kell munkájuk (s létük) szükségességét. A bizonyításhoz pedig komplex s hiteles módszerek kellenek. Vallom, hogy a pr-es munkájának alfája s ómegája a professzionális hatékonyságmérés. Az elkövetkezõ napokban a PR Heraldon megjelenõ cikksorozatunkkal egyaránt megvizsgáljuk a rövidtávú (ouput) és a hosszútávú (outcome) hatékonyságmérés kvantitatív és kvalitatív módszereit. Tudni kell azonban, hogy (jelenleg még) a pr hatékonyságméréshez nincs nemzetközileg elfogadott, egységes mérési sztenderd, amelyet Kanadától Magyarországig alkalmazni lehetne. Ahány program, annyiféle mérési technika! Ha helyesen akarunk mérni, a legfontosabb, hogy mérhetõ (rövid- és hosszútávú) céljainkat már az elején tûzzük ki, s kutatásunkban mindenképpen ötvözzük a kvantitatív és kvalitatív módszereket."
(Forrás: PR Herald)
Munkatársunk kilencrészes tanulmánya teljes terjedelmében elolvasható a PR Heraldon, vagy letölthető innen .
10 éves a Comprad!
Büszkék vagyunk…
…hogy több mint 100 hazai és külföldi cég kommunikációját segíthettük
…a kiadott, közel 700 sajtóközleményünkre
…az általunk szervezett 110 sajtóeseményre
…cégünk legnagyobb – 1500 fős – rendezvényére
…hazánk első válságkommunikációs kézikönyvére, amelyet a Comprad készített
…korábbi és jelenlegi ügyfeleinkre
…hogy közel 100 felsőoktatásból érkező gyakornok tanult cégünknél
…kollégáink kemény munkájára
…nemzetközi hátterünkre, az Edelmanra
Köszönjük ügyfeleinknek, korábbi és jelenlegi kollégáinknak, hogy részesei voltak az eltelt 10 esztendőnek!
Végre van szakmai ajánlás a CSR-ral kapcsolatban
Az V. Európai PR Vitanapon, 2007. november 15-én elfogadásra került a MÚOSZ Kommunikációs és Public Relations Szakosztálya, Társadalmi Kommunikációs Tagozata ajánlása a szervezetek társadalmi felelősségvállalása témájában.
A vitában részt vettek a civil és az üzleti szféra, illetve a kommunikációs szakma képviselői. A civil szférát Mozga Márta, a ClubNetCet Egyesület, Ádám Ervin a Viadukt Alapítvány, Hanti Vilmos a MEASZ és a Demokrácia Akadémia elnöke képviselte.
Az üzleti szféra képviseletében Szakács István, a Nu Skin Kelet-Európai alelnöke és Buday-Malik Adrienn, a CSR Service Kft. környezetgazdálkodási szakértője vett részt a vitában.
A kommunikációs szakma képviseletében Sárosi Péter a MÚOSZ elnökségi tagja, Dr. Gelényi Csaba, a PR Fejlesztéséért Alapítvány, kurátora és Kállai Gábor a Magyar Sakkszövetség PR-igazgatója vitatkozott a szervezetek társadalmi felelősségvállalása témájában.
A vitaindító előadást tartotta és a vitát vezette Barát Tamás főiskolai tanár, a MÚOSZ Társadalmi Kommunikáció Tagozatának elnöke.
Fokozatosan
nő az igény a közép- és nagyvállalatok
körében a jól képzett pr-munkatársakra,
pr-osztályokra. A referenciákon kívül
azonban alig van más garancia, és ez a pályakezdők
helyzetét megnehezíti.
Egy
jó pr-es kitűnő kommunikációs képességekkel
rendelkezik, legalább egy idegen nyelven folyékonyan
beszél, az elméleti ismeretekkel tisztában van.
Mindig képes megújulni, jó problémamegoldó
képességgel rendelkezik, kiemelkedő a
kapcsolatépítő-képessége, és a
kitartás mellé stratégiai látásmód
is társul.
Hazánkban, a rendszerváltást követően a gazdasági és politikai vezetőink között divatba jött egy kifejezés. Ez a public relations. Már-már olyan népszerű e két szó manapság, mint annak idején a „marketing" volt. Sokszor találkozunk hazánkban különböző politikai és gazdasági vezetőkkel, akik használják a „pr" kifejezést, de nem tudják, mi az. Akkor már nem is csodálkozhatunk azon, hogy az e-businees, az e-commerce mintájára megalkotott új fogalmat, az Internet adta „ePR" lehetőségét sem ismerik fel. Természetesen ez nemcsak hazánkra igaz, de számos más országban találkozhatunk e jelenséggel. Ezért a CERP, az Európai Public Relations Konföderáció kidolgozott egy egész Európára érvényes ajánlást, amely megfogalmazza a pr és az Internet kapcsolatát, az ePR alkalmazásának ajánlott módjait.
