Az EDELMAN nyilvánosságra hozta bizalmi barométerét

A tavalyi év hatalmas pusztítást okozott az üzleti szférának, s a kedvezőtlen gazdasági folyamatok hihetetlenül megtépázták a vállalatok hírnevét s a beléjük vetett bizalmat – derül ki az EDELMAN tízedik Bizalmi Barométerének elemzéséből. Harminc perces telefonos interjúk során 4 475 embert kérdeztek meg 25 és 34, valamint 35 és 64 év életkorú csoportokra osztva. A 2008. november 5. és december 14. között zajló átfogó (Európára, Amerikára és az Ázsiai kontinensre is kiterjedő) vizsgálat szerint a válaszadók csupán 17 %-a hisz egy cég vezetőjétől érkező információknak. A hitelességi, bizalmi rangsorban az első helyen szakértők állnak, még akkor is, ha ezek a vállalatot képviselik a nyilvánosság előtt. A megkérdezettek mintegy 47 %-a inkább azon kijelentéseknek hisz, amelyeket olyan személy állít, aki „olyan, mint mi”. A Bizalmi Barométer jelentésének valamennyi – az európai és amerikai kontinensre vonatkozó – indexe jelentősen csökkent az elmúlt év során – az emberek bizalma vészesen csökkent a vállalatok s termékeik iránt.

A kutatás rámutat: nagyon nehéz lesz újra a korábbi gazdasági teljesítményt elérni, amíg az emberek bizalma nem növekszik az üzleti élet képviselői iránt. „A bizalom nem egy zéró-összegű játszma, azaz nem lehet a másik kárára növelni a fogyasztók belénk vetett bizalmát” – jegyzi meg Richard Edelman, az Edelman elnök-vezérigazgatója.

A kutatás négy területen vizsgálódik: elemzi az üzleti élet, az állam, a média és a civil szektor szegmensét. A bizalomvesztésnek hatalmas szerepe van a fogyasztói döntésekben – ezt a tételt erősíti meg a felmérés is: a válaszadók 77 %-a azt állította, nem vásárolja annak a cégnek a termékét, amiben nem bízik. S ha ez még nem lenne elég: mivel tudvalevő, hogy az ember vásárlási döntéseit például referenciacsoportja véleménye, döntése határozza meg, a kutatásból az is kiderül, hogy a fogyasztó által bírált vállalatot a válaszadók 72 %-a barátainak, kollégáinak is bírálja, ezzel egyfajta „protest-attitűdöt” vált ki belőlük. Ez a negatív érzelmi viszonyulás pedig magától értetődő módon kizárja a későbbi vásárlást.

A válaszadók nagy többsége úgy gondolja, a kormánynak közben kéne járnia egy, az ipart érintő szabályozás megalkotásában, vagy pedig államosítani kéne a vállalatokat, hogy a közbizalom helyreálljon – áll a jelentésben. A kutatás ezzel összefüggésben azt is közli, hogy a fejlettebb gazdasággal rendelkező országok (Egyesült Királyság, Franciaország és Németország) kormányának meg kell védenie országukat egy jövőbeni pénzügyi válságtól (a válaszadók 74 %-a gondolja ezt). Az USA-beli válaszadók 49 %-a pedig ezzel szemben azt nyilatkozta, hogy a szabad piac önállóságát mindenképpen meg kell őrizni. A kormányok legfőbb kihívása mostanság az energiaárak emelkedésének, a globális felmelegedésnek, az egészségmegőrzésnek az ügye. A megkérdezettek igen magas aránya (mintegy 66 %-a) a kormánnyal való együttműködést várja el az üzleti élet szereplőitől, hogy ezeket a problémákat kezelni lehessen. A válságban pedig ez a fajta együttműködés akaratlanul is felértékelődik.

Az ázsiai kontinensen a bizalomindexek nemhogy csökkentek volna, de még nőttek is. Kínában az üzleti élet szereplőibe vetett bizalom 54 %-ról 71 %-ra, a bankokba vetett hit pedig 72 %-ról 84 %-ra nőtt a 35 és 64 év közti korosztályban. Brazíliában egy év alatt 69 %-ról 61 %-ra esett vissza a mutató, míg a bankokba vetett közbizalom értéke 52 %-ról 59 %-ra nőtt.

A megkérdezettek azt állították, az egyik legfontosabb tényező, amely a cég hírnevét megalapozza, a közbizalom. Még egy fontos adalék a bizalom elvesztéséhez s a fogyasztói döntések átalakulásának felgyorsulásához: a válaszadók csupán 13 %-a ad hitelt a cégek marketingkommunikációs aktivitásainak – lett légyen az termék- vagy cégimázs-hirdetés.

A 2009 Edelman Trust Barometer kutatást teljes terjedelmében honlapunk Aktuális rovatából tölthetik le.