Munkába járásom, szinte minden nap azonos rendben villamossal és metróval történik. A reggeli regenerálódási folyamatba még komoly szellemi tevékenység nem fér bele, így az agyamat nem komoly munkára serkentve - pestiesen szólva - „nézek ki a fejemből”, vagyis nézelődöm, szemlélődöm. Így lettem figyelmes a villamoson egy 35 év körüli anyára és a 14 és 12 év körüli lányaira, kikkel már gyakran találkoztam. Amint beállt a villamos – végállomásról lévén szó, üresen – mindenkin átgázolva azonnal egy kupacba elhelyezkedő ülőhelyre huppantak le, s vezényszóra előkapták a heti rendszerességgel megjelenő, különböző bulvár újságjaikat.

Végül is ezt nem panaszként mondom, hiszen röpke 15 perc menetidő alatt kis hazánk „híres” és „közkedvelt” személyeinek, népi szóhasználattal élve celebjeinek legtitkosabb magánéletébe nyertem betekintést. Lehetséges volt ez azért, mert a három hölgy egymás szavába vágva, fennhangon a saját újságjából szinte ugyanazon bulvárhíreket szajkózta, csak esetleg más mondatszerkezeti vagy eltérő szóhasználati megfogalmazással. Az egyik újság hosszabban fejtegette, a másik egy kicsit megkurtítva tálalta, de ugyanazt a hírt járta körbe. Én itt természetesen nem a bulvársajtó jelenlétének jogosságát akarom megkérdőjelezni a honi sajtóirodalom palettáján, még csak azt sem kifogásolom, hogy a fenti témával, szerintem hazánk „újságolvasó” lakosságához képest sokkal több kiadvány foglalkozik és jelenik meg hetente. Ez már a dolgok üzleti részét érinti.

Amiért ez a kis szösszenet bennem megfogalmazódott, az, hogy ha a célközönséget már 12 éves kortól vehetjük figyelembe, talán lehetne ezeken az oldalakon keresztül visszafogottan és nem erőszakosan, „belemenősen”, de az újság fő irányvonalánál maradva, fontos és a jövő nemzedék gondolkodását, életmódját tartalmasabb érdeklődés felé terelgetni. Természetesen nem arra gondolok, hogy a bulvárhírekre szakosodott és orientálódott újságok népnevelő tevékenységet folytassanak, de nem mindegy, hogy milyen felnőtté érik a ma még gyerekként, fiatal felnőttként kezelt lakosság. Mivel a hírek hál’ istennek (vagy sajnos) ma már olyan nagy mennyiségben és olyan sok irányból érkeznek hozzánk, hogy jó volna kihasználni az írott sajtóban rejlő lehetőségeket. Tudatformálásunkra a sokat és sokféleképpen emlegetett, szeretett vagy kritizált médiumoknak nagy és egyre növekvő hatása van, hát akkor miért ne használnánk ki az ebben rejlő pozitív lehetőségeket?!