Nem ismerik a hazai médiát, és gőzük sincs, minek van hírértéke – ez tömören a hazai újságírók lesújtó véleménye a pr-esekről. Siralmasnak látják a médiamunkások saját szakmájuk színvonalát is. Az Uniomedia és a Nézőpont Intézet online felmérésének részletes eredményei, amelyet a Kreatív tett közzé.

Ötszáz hazai újságíró töltötte ki az Uniomedia Communications és a Nézőpont Intézet első ízben kiküldött online kérdőívét az újságírószakma politikai és gazdasági szereplőkhöz, valamint a pr-esekhez fűződő viszonyáról. A Médiatükör 2010 címet viselő felmérés eredményei azt mutatják, hogy a magyar média a benne dolgozók szerint alacsony színvonalú, politikailag befolyásolt és korrupcióval fertőzött, a pr-esekkel ápolt kapcsolatoknak pedig semmi hasznát nem veszik munkájuk során.

A pr-es nem kell, de a sajtóközlemény igen
A pr-esek egyáltalán nem tudják, mire van szüksége a sajtónak és az újságíróknak, nincsenek tisztában a hazai média működésével, és nem tudják, minek van hírértéke – ez volt a döntő véleménye a félezer médiamunkásnak. Azok aránya, akik ezekben a kérdésekben elismerően nyilatkoztak a pr-esekről, mindössze 6 és 11 százalék között mozog, és csupán 55 fő mondta azt is, hogy a hazai pr-esek jó vagy nagyon jó színvonalon végzik munkájukat. Az újságírók több mint fele számára így aztán nem is hasznos a kapcsolat a pr-szakemberekkel – csak öt százalék volt, aki a „teljes mértékben hasznos” választ adta. Ezek tükrében az sem meglepő, hogy az újságírók és a pr-szakma képviselőinek kapcsolatát háromnegyedük ellentmondásosnak tartja, és csak 22 százalékuk konstruktívnak.
Az általános vélemények megfogalmazása mellett a felmérés konkrétan vizsgálta az olyan klasszikus sajtókapcsolati eszközök, mint a sajtóközlemények és sajtótájékoztatók, valamint a pr-es megkeresések hasznosságát is az újságírói munkában – ezekből a kérdésekből kevésbé negatív kép bontakozott ki. Átlagosan az újságírók ugyanis a sajtóközlemények több mint felét elolvassák, és 27 százalékukat fel is használják. A válaszolók 14 százaléka ráadásul minden egyes közleményt elolvas, és ötvenen válaszolták, hogy a kapott közlemények felét fel is használják.

A follow-up veszített
A közvetlen megkereséseknél az arányok ráadásul valamivel nagyobbak is: átlagosan harminc százalékukból születik valamiféle médiamegjelenés. A sajtóközleményeknél egyértelműen kirajzolódik az e-mail tárgyának jelentősége: az újságírók 84 százaléka főként ez alapján dönti el, hogy elolvassa-e a szöveget. A lead a válaszolók harmadánál játszik döntő szerepet, akárcsak az érintett cég. A follow-up – azaz az, hogy a közleményt kiküldő cég telefonon rákérdez, megérkezett-e a közlemény – marginális szerepet kap: összesen öten mondták, hogy ez szerepet játszik a döntésben.

Ugyan az újságírók 45 százaléka legtöbbször, további 42 százaléka pedig gyakran személyes beszélgetések alapján választja témáját, a sajtótájékoztatóknak és sajtóközleményeknek is elég nagy szerepe van a témaválasztásban. A felmérésben résztvevők fele válaszolta, hogy sajtótájékoztatók alapján gyakran ír anyagot, közülük nyolc százaléknál ez a leggyakoribb eset, és 42 százalék azoknak az aránya, akiknek gyakran vagy akár legtöbbször sajtóközlemények adják a témát. Körülbelül ugyanennyi szerepet játszik a konkurens média is, miközben a cég általi telefonos megkeresés és a blogok egyelőre elég ritkán szolgálnak ilyen forrásként az újságíróknak.
A fentiekkel egybevágó módon abban sem tulajdonítanak túl nagy szerepet az újságírók a pr-szakembereknek, hogy elmennek-e egy adott sajtóeseményre. Legfontosabb szempontjuk ebben kétségtelenül a téma, másodsorban pedig a program, de meghatározó a rendezvény újszerűsége, kreativitása is. Ezeket követte a főnök döntése – az újságírók 44 százalékánál úgy tűnik, leginkább felsőbb utasításra járnak sajtóeseményekre – valamint a személyes kapcsolat. A kérdőívet kitöltő médiamunkások 18 százalékánál ez utóbbi nagyon fontos szempont, és további 29 százaléknak fontos. Legkevésbé a szervező ügynökség érdekli az újságírókat, a helyszín és a szervezők telefonos bejelentkezése – ez utóbbi teljesen egybevág a sajtóközlemények kiküldését kísérő follow-upról alkotott véleményüknek.

Forrás: www.kreativ.hu

Margó Archív: “Pr-es versus(?) újságíró?”