Elhallgat a két országos kereskedelmi rádióadó, a Danubius és a Sláger. A csatornák november 18-án szólalnak meg utoljára, mert az Országos Rádió- és Televízió Testület (ORTT) hét évre szóló műsorszolgáltatási jogosultságára kiírt pályázatát mindkettő elveszítette. A szerdai ORTT-ülésen a grémium úgy döntött: a Radiocafén sugárzott zenéhez hasonlót kínáló FM1 konzorciumnak ítéli a Sláger frekvenciáját, a Danubiusét pedig az Advenio nevű indulónak, amely politikai-közéleti csatornát tervez indítani. A szakmaiságot nélkülöző nyilatkozatháború a döntés után néhány órával már elkezdődött; a pengeváltást Heal Edina, a Sláger első embere kezdte.

Konszenzusos akarat
Az ORTT pedig döntött: két Fidesz-KDNP-s és két MSZP-s tag az FM1 és az Advenio mellett szavazott. Az ORTT (civilek nélküli) grémiumának hat tagja közül az SZDSZ-es tartózkodott, az elnök, Majtényi László pedig már az ülés előtt távozott. Mindkét új csatorna a legmagasabb árajánlattal nyerte meg a frekvenciákat, amelyről – s valamennyi, pontozási egységről – az ORTT közleményei is beszámolnak. Tehát kizárólag az árversenyben maradt alul a Danubius és a Sláger. A rádiók digitális átállásáig – 2014-ig – tehát egyik „régi nagy” sem sugározhat műsort, ha csak nem tesz a döntés ellen…

Pártemlőkön csüngve
A két nyertes, a bennfentesek szerint, jó kapcsolatokat ápol a politikummal. Az FM1 konzorcium kiváló szocialista kapcsolatokkal rendelkezik, az Advenio pedig – többségi tulajdonosa révén – a jobboldali Lánchíd Rádióhoz van becsatlakozva. Az FM1 vezetője azt mondja: hasonló szellemiségű, zenei kínálattal rendelkező rádiót akar létrehozni, mint az általuk tulajdonolt Radiocafé. Tehát egy politikai-közéleti és egy könnyűzenei csatorna kezdi meg műsorát november 19-én.

7+5 év
A médiatörvény kimondja: az analóg kereskedelmi rádiós műsorszolgáltatási jogosultságot nyílt pályázaton lehet megnyerni, rádiók esetében hét, televízióknál tíz évre. Ha ez lejár, új pályázatot kell kiírni, ám az ORTT dönthet úgy is: pályázat nélkül, a szolgáltató kérésére öt évre meghosszabbíthatja a műsorszórási engedélyt. A Danubius és a Sláger esetében ez már egyszer megtörtént, így a kétharmados médiatörvény módosítása nélkül tovább nem lehetett nyeregben tartani a csatornákat.

Mutyiveszély
A Ház tavaly decemberben módosítani szándékozott a médiatörvényt; sikerrel. A kétharmados többséget megkapta az a kezdeményezés, amely szerint pályázat nélkül, többször is meg lehessen hosszabbítani a jogosultságot. Sólyom László – a törvény aláírása előtt – előzetes normakontrollra megküldte az Alkotmánybíróságnak (AB), mert szerinte a „jelenlegi műsorszolgáltatókat aránytalan előnyhöz juttatja a pályázni kívánó új társaságokkal szemben.” Az AB pedig ezt követően megsemmisítette a jogszabályt, így a pályázatot ki kellett írnia az ORTT-nek. A döntéstől függetlenül a kétharmados, parlamenti összeborulás felveti a mutyi-gyanút; nem valószínű ugyanis, hogy a 386 képviselőből 260 rajong valamelyik adóért.

Reváns
A szerdai döntést követően a Sláger vezérigazgatója, Heal Edina volt a leggyorsabb reagáló: szokatlanul kemény hangvételű sajtóközleményben támadta a döntéshozó delegáltakat, politikai mutyit hangoztatva. Heal azt is megjegyzi: „súlyos kárt szenvedett a magyar demokrácia és a sajtószabadság”. A Danubius, nyilatkozatával megvárja az ORTT hivatalos levelét.

Ki az elfogult?
Heal politikai nyomásgyakorlást sejt a háttérben. Ha ezt igaznak tételezzük fel, s továbbgondoljuk, kikristályosodik: a Fidesz-KDNP-s delegáltak valószínű, élből ellenezték a Sláger szerződésének meghosszabbítását, s inkább egy újabb jobboldali rádió megszületése mellett voksoltak. No de az MSZP? Hiszen a Sláger kiváló kapcsolatokat ápol a szocialistákkal. Emlékezetes, 2004-ben György Gábor, az akkori Sláger-vezér az MSZP EP-listájának 13. helyére került (aztán mégsem jutott be). Igaz, rögvest lemondott vezérigazgatói székéről, ám a Sláger azért továbbra is remek viszonyban maradt a kormánypárttal. Lehet, hogy mégis szakmai döntést hoztak? (Az egyik MSZP-s tag egyébként „szakmapolitikainak” nevezte a döntést.) Lehet, hogy az MSZP-nek elege lett a Sláger és a Danubius sorozatos jogsértéseiből? Vagy a Műsorszolgáltatási Alapba befolyó bevételeket tartotta szem előtt, mikor a magasabb árajánlatot adó cégeket segítette frekvenciához?

Mellesleg, az is megjegyzendő: a két rádió akkor nem emelte volna fel szavát (s nem verbuvált volna „tüntető” tömegeket), ha a tavalyi törvénymódosítást Sólyom László aláírja, s ők pályázat nélkül is hosszabbíthattak volna. Ha a mostani döntés mutyi, akkor a tavalyi eset – amit Sólyom és az AB is kifogásolt – nem volt az?

Van kiút?
A rádiók több dolgot tehetnek, hogy megváltoztassák a döntést: jogorvoslati kérelmet nyújthatnak be (ez egyértelmű), különböző hazai, majd nemzetközi fórumokon támadhatják meg a döntést – esetleg a heali „sajtószabadság-féltő” retorika alapján.
Azonban ha nem változik meg a szerdai döntés, a Sláger és a Danubius még mindig elkezdheti felvásárolni a helyi frekvenciákat. Ezzel növeli műsorszórási területét a Juventus és – azt hiszem – a Roxy is, továbbá az eltemetett Advertum-csoport is. Ehhez persze pénz, pénz és pénz kell, s erre lehet, a befektetők nem hajlandóak.

Nyüzsögnek a civilek
Persze van a nyomásgyakorlásnak egy másfajta, sokkal szimpatikusabb módja is: a civil erő. Már aktivizálódnak: aláírást gyűjtenek mindkét csatorna érdekében, tüntetések szervezését is kilátásba helyezték, aktívan használják a közösségi médiumokat (lsd. YouTube-os szpotok) s hallatják a hangjukat. Aki Magyarországon élt a rendszerváltozás óta, az tudja, hogy – a ’90-es taxisblokádot leszámítva – a civil nyomásgyakorlásnak nincs komoly potenciálja, hiú ábrándokat kergetni pedig badarság. A döntést pedig november 18-ig biztosan nem másítják meg, utána pedig annyit érne, mint halottnak a csók.

Végjáték
November 18-án éjfélkor végleg elhallgat a Danubius és a Sláger; a pirítósba csütörtökön haraphatunk utoljára, s az elhajított bumeráng sem tér vissza többé.

A Danubius szpotja: