Az amerikai felmérés – melyet az Észak-Karolinai Egyetem professzorai végeztek el, s a hirnevkockazat.hu honlap publikálta –, átfogóan vizsgálja a vállalatok jelenlegi hozzáállását és gyakorlatát a kríziskezelés témakörében. A kérdőíves kutatás során a vállalatok minden típusát igyekeztek elérni, beleértve a for-profit, non-profit és kormányzati szervezeteket is.

A 700 kérdőív adatai alapján a vállalatok 62 %-a tapasztalt kockázati növekedést az elmúlt években, a legtöbb esetben azonban nincs megfelelő válságkezelési apparátus. Az esetek többségében az Enterprise Risk Management (ERM) fogalma sem tisztázott megfelelően, ezért nincs a vállalat egészét átfogó, hatékony válságterv a cégek 74 %-ánál. A vállalatok szerint a válságterv létrehozása nem a legsürgetőbb prioritás, vagy úgy gondolják, a ráfordított anyagi befektetés nem hoz elegendő többletbevételt. A vállalatok vezetői még mindig inkább a „tűzoltás” stratégiáját használják a felmerülő problémákkal kapcsolatban. A kisebb cégek pedig még inkább hajlamosak arra hagyatkozni, hogy nincs kapacitásuk a folyamatos ellenőrzésre. Másrészről a megkérdezett szervezetek 51 %-a idegenkedik a kockázatvállalástól, ami az eredmények tükrében meglepőnek mondható.

A cégek 78 %-ánál a kockázat felmérésének legalapvetőbb tényezői is hiányoznak, a kockázat meghatározása és kulcsmegoldásai sincsenek a tagok számára elérhető formába öntve. Nem meglepő eredmény az sem, hogy a megbeszéléseken a cégek 43 %-ánál egyáltalán nem szerepel a napirenden a téma megtárgyalása, vagy ad hoc felvetésként taglalják csupán. Ez a szám annak is következménye, hogy a válságkezelést irányító pozíció csak 18 %-uknál található.

Azoknál a vállalatoknál, ahol hivatalosan kijelölt vizsgáló bizottság működik a kockázatok felmérésére, a lehetséges tényezők közül csupán pénzügyi kockázatot tapasztalt 19 %, a pénzügyi mellett működési kockázatot is 63 %, és a maradék 18 % a kockázati tényezők valamennyi típusát eredményül kapta.

A zajló gazdasági válság által felszínre hozott eredmények szerint tehát a legtöbb vállalatnál nincs megfelelő mértékű ráfordítás. A szervezetek nem ismerik fel, hogy a közvetlen pénzügyi veszélyeken túl közvetett kockázatokkal is számolniuk kell. A hírnév megóvása, a pozitív közvélekedés azonban magával hozza a szervezet tagjaiban és a befektetőkben kialakított bizalmat, amely közvetett előnyökkel jár.

A „Report on the Current State of Enterprise Risk Oversight” című tanulmány itt tölthető le.