Hosszú idő óta a csapból is a pr-mérés körüli hercehurca folyik. Mert a (hatékonyság)mérés nem csupán a marketinges eszköztárnak a része, hanem minden kommunikációs szakmának fontos kelléke kell legyen! A marketingesek persze mérnek, méregetnek, hiszen őnáluk ez tényleg elengedhetetlen. Nem úgy, mint a pr-eseknél - mondják sokan. Pedig - ha eddig nem - most igazán eljött az ideje a szakszerű, komplex mérésnek, hiszen e nélkül hogyan bizonyítjuk be az ügyfélnek, hogy jól sáfárkodunk a pénzével s ennek kimutatható hatása is van?!

Sokan mondják, a 2010-es év még nehezebb lesz, mint amilyen az óév volt. Még kevesebb elkölthető pénz, a választási kampány miatt (is) megkavart gazdaság, az új kormány miatti esetleges kivárás, amelyek külön-külön is gúzsba kötnék a már régen megdöglött (vagy sosem élt?!) pannon pumát. Egy biztos: a potenciális ügyfelek nem sorjáznak mainapság a kommunikációs ügynökségek ajtói előtt…

Online videonézésben és közösségi profilokban a globális átlag felett teljesítünk, és szinte minden tekintetben az egyik legdinamikusabban növekvő webkettes piac vagyunk – derül ki a Universal McCann Wave 4 felméréséből, amelyet a Kreativ.hu tett közzé.

Azt eddig is tudtuk, hogy az internetfelhasználók lehetnek az év emberei, ahogy azt is, hogy elég sok web 2.0-ás szolgáltatás menő tud lenni. Arra azonban, hogy mi magyarok az internet második/harmadik korszakának alakításában meglehetősen aktív nemzet vagyunk, talán kevesen gondolták. Pedig a Universal McCann (UM) Wave4 – Power to the People - The Global Media Tracker (GMT) külön Magyarországra lebontott kutatásából éppen ez derül ki.

Egy-egy külföldön (globálisan) sikeressé lett marketingkommunikációs kampány csúfosan megbukhat lokális szinten, mégis ma teljesen általánossá váltak a globális reklámok. Ugyanaz a termék, a termékjellemzők, az eladási stratégia, sok esetben az értékesítési pontok, az ár, stb. Az ilyen terméket hirdető reklámok sikeresek lehetnek Spanyolországban és Romániában is. Ám még így sem biztos a siker. Ha egy tévé szpotot legyárt például a Springfield Spanyolországban, a változatlan verziót nem biztos, hogy ugyanúgy (viccesnek, látványosnak stb.) ítélik meg a román fogyasztók, mint ahogyan a spanyolok. Mégis, a globális marketing sikerének esélye jóval nagyobb, mint a globális pr-é. Merthogy sajnos ilyen is van…

Az idei év első negyedében úgy hozta a sors, hogy volt szerencsém egy félévet Svájcban, Graubünden kantonban tölteni. Munkakörömet tekintve a vendéglátás és turizmusmarketingtől kezdve a rendezvényszervezésig számos munkafolyamatba sikerült belelátnom, beletanulnom. Ami hiányzott a palettáról, az a public relations tevékenység volt. Úgy gondoltam utána nézek, utána kérdezek, hogy Svájcban mióta és hogyan működik ez a terület. Kíváncsi voltam, hogy milyen hasonlóságok és különbségek vannak a hazai és a svájci pr szakma között, illetve milyen elvárásoknak kell megfelelni a magyar és svájci pr szakmában. Miután jobban beleástam magam a kutatásba, rá kellett jönnöm, hogy meglehetősen összetett a téma.

A médiapiaci vállalatok megítélése átlagon aluli, a távközlési vállalatoké viszont nagyon jó. A B&P BrandAktív Reputation Rating kutatásában – amelyet a Kreatív.hu idéz – az Audi lett az első, a Sanoma legjobb médiavállalatként a 25.

A szakmai könyvekkel kapcsolatos legfőbb problémám – lett légyen az bármilyen szakmáról íródott mű is –, hogy stílusuk többnyire száraz, gondolatmenetük nehezen érthető, nyelvezetük pedig szakzsargonokkal terhelt. Néhány üdítő kivétel persze akad, ám ez csak erősíti a szabályt. (Gyakorló pr-estől hallottam, hogy egy magyar pr-es szakkönyvből egy szót sem ért…) A kivételek közé sorolom Nógrádi Gábor „Ide nekem a címlapot is!” című könyvét.

Az amerikai felmérés – melyet az Észak-Karolinai Egyetem professzorai végeztek el, s a hirnevkockazat.hu honlap publikálta –, átfogóan vizsgálja a vállalatok jelenlegi hozzáállását és gyakorlatát a kríziskezelés témakörében. A kérdőíves kutatás során a vállalatok minden típusát igyekeztek elérni, beleértve a for-profit, non-profit és kormányzati szervezeteket is.

A technológiai fejlődés nagyban befolyásolja a pr-es munkáját. Az első elektronikus híradást 1954-ben küldték el, azóta kiszélesedett a kommunikációs eszközök palettája. Az utóbbi időben sorra feltűnő különböző online és mobiltelefonon keresztüli alkalmazásokat pedig követni is nehéz – az új kommunikációs csatornákról készített leltárt John V. Pavlik, a New Yersey Egyetem professzora.

Sorrendben az újságok és rádió, valamint a magazinok és a tévé reklámjaiban bíznak leginkább a magyarok, a hagyományos médiumok közül. Ez eltér a nemzetközi átlagtól. Európában ugyanis a tévé vezet az újságok előtt. Többek között ezt tárta fel a Nielsen 50 országban - köztük Magyarországon - idén áprilisban, Internet-használók körében végzett kutatása a reklámok iránti bizalomról, amelyet a BrandTrend idézett.