Avagy amit egy újságírónak a pr-rõl tudni kellene

Unos-untalan azt halljuk, hogy az újságírók és a pr-szakma viszonya mennyire nem felhõtlen, hogy kölcsönösen és mélyen lenézik egymást. És valóban – ezt erõsítik meg a napilapos szerkesztõségi élményeim is – az újságírók többsége a péerest levakarhatatlan, ellenszenves embernek tartja, aki állandóan e-mailjeivel, telefonjaival zaklatja õket. Ki nem állhatják ugyanis, ha valaki úgymond „külsõsként” kíván beleszólni születõ kis „palántájuk”, készülõ cikkük szerkesztésébe. „Na, nehogy már a nyúl vigye a vadászpuskát” – hányszor, de hányszor hallottam ezt a teljességgel elfogadhatatlan hozzáállást magukat újságírónak valló, valójában MTI híreket csupán átfogalmazó tehetségtelen médiamunkásoktól. Az általam megnevezni nem kívánt napilapnál nagy ívben tettek arra, hogy az adott pr cég marketing célokból mit tartott kívánatosnak, kihangsúlyozni egy nyomtatás elõtt álló cikknél. Sõt! Arra is volt precedens, hogy kiröhögték a péerest, aki lapzárta elõtt „merészelt” telefonon érdeklõdni születõ cikke mibenléte felõl. Pedig a „szerencsétlen” pr-es nem tett mást, csupán amit munkaköri kötelessége megkívánt; elvégre az õ munkáját a média megjelenések száma is minõsíti. Hát igen, amíg a hivatására oly büszke újságíró szemében a pr-es továbbra is csak egy tudatlan „telemarketinges” marad, addig nagy elõrelépésrõl a két szakma közeledésében nem beszélhetünk.

Az írás számomra terápia. Mások, és persze önmagam gyógyítása. Mindig fontosnak éreztem, hogy megértsek másokat, és megfejtsem a világ rendjét és összefüggéseit. Aki újságíró akar lenni, annak Vlagyimir Iljics Lenin örökbecsû tanácsát kell magán alkalmazni és tanulni, tanulni, tanulnia kell, egy életen át. És engem ebben a pályában ez fogott meg igazán: az élethosszig tartó tanulás. Az, hogy keresni-kutatni kell a magyarázatokat. Igaz, hogy az információk begyûjtése sokszor fáradságos, embert próbáló feladat, de megéri! Nincs is annál nagyobb öröm, amikor elégedett visszajelzéseket kap a külvilágtól a cikkíró. Másik nagy szenvedélyem a sport. Elképzelhetetlen számomra az élet mozgás nélkül, fõképp azért, mert a sportolás jó közérzetet, a felszabaduló hormonok miatt pozitív érzéseket ad.

“Novemberre marad a helyi önkormányzatokról szóló elõterjesztés és az egészségügyi törvények módosítása, és ebben a hónapban fogadhatja el a Ház a 2012. január elsején hatályba lépõ alaptörvénnyel összefüggõ átmeneti rendelkezések megalkotásáról szóló, illetve az alaptörvénnyel összefüggõ egyes jogszabályok módosításáról szóló törvényjavaslatot is.”

Forrás: egy politikai szeriõz napilap mai száma, 3-as oldal.

Feladat: ki mennyi alá-, fölé- és mellérendelõ szerkezetet tud e mondatban meglelni?

Érdeklõdõ marketingesek a Hinora Kreatív Facebookos reggelijén

Noha a web 2.0-ás kommunikációban még nem teljesen járatos pr-es sem tudott meg sok új dolgot, azonban a rendezvény hasznos volt, hiszen megerõsített bennünket eddigi tudásunkban – foglaltuk össze kollégámmal a június 9-i Hinora Kreatív Reggelin történteket. A Facebook (FB) mûködésérõl, a marketingcélok web 2.0-ás elérésérõl szólt a Hinora cégcsoport rendezvénye, amely „önmarketingnek” sem volt rossz.