A sertésinfluenza néven ismertté vált, majd késõbb átkeresztelt, A típusú H1N1 vírussal összefüggésben – az elsõ felbukkanása, vagyis április óta – hazánkban 12.323 darab off- és online hír látott napvilágot. A vírussal kapcsolatos cikkek elsõ, jelentõsebb hullámát májusban, míg a másodikat szeptemberben regisztráltuk; az eddigi tetõpontot pedig a novemberi idõszakban érte el a vírus által generált médiakommunikáció. A megjelenések hullámait, a politikai kommunikációt, a vakcinát gyártó Omninvest tematizációs erejét, illetve „közszereplõi performanszokat” vizsgálja meg gyorselemzésében a Comprad.

A számok tükrében
A vírustörzs elsõ, sajtóbeli megjelenése ez év áprilisának elejére tehetõ. Akkor még csak külföldi járványra utaltak a kommünikék; a hónapban legkevesebb 96 nyomtatott, míg 290 online megjelenést regisztráltunk. A következõ hónapokban viszonylag nagy kilengésû görbét mutatnak a megjelenések: májusban 371 nyomtatott és 1250 Internetes cikk jelent meg; a következõ hónapban az online megjelenések száma a felére zsugorodott (627 darab), az újságok pedig a májusinál kevesebbet, ám az áprilisinál több írást jelentettek meg (250 darab).

Július hónapban a könnyedebb témák nem nagyon tudták átvenni a fõszerepet: 327-szer írtak a vírusról a nyomtatott sajtóban, míg 778-szor az Interneten. Az augusztusi megjelenések viszont némileg uborkaszezont mutatnak: 318 nyomtatott, míg 679 online cikk jelent meg a H1N1 vírusról. Az õszi idõszak elsõ hónapjában megugrott az Internetes hírek száma: 1029 cikk jelent meg, míg a nyomtatott írások száma csak minimálisan emelkedett (568 darab). Az október emelkedést hozott a nyomtatott, míg visszaesést az online cikkek számában (655 darab nyomtatott és 986 online).

A vírus halálos áldozatainak emelkedése és az elsõ állapotos kismamák kórházba kerülése ismét jelentõsen megváltoztatta a trendet: 1524 darab offline cikk, míg 8214 online írás jelent meg novemberben a vírussal összefüggésben.

Áprilisi hangulatkeltés
A vírus felbukkanása, és hazánkba érkezése felkeltette a bulváros stílusban fogalmazó (ám nem bulvármédiában dolgozó) újságírók figyelmét. Április 30-án – vagyis akkor, mikor még vajmi keveset tudtunk a vírusról – a Hetek „Mutáns vírus határok nélkül”, a Szabad Föld pedig „Gyilkos mutáns született” címmel jelentetett meg írást. A cikkek címe a következõ hónapokban sem lesz sokkal árnyaltabb: az „életveszély”, „válságos állapot” szavakat majd’ minden cikk megemlíti. A pozitív tartalmú hírek (például a fertõzöttek felépülésével kapcsolatban) már el sem jutnak a sajtóhoz; ha el is jutnak, azok nem érik el a hírfolyamba való bekerülés alsó küszöbét. A negyedik államhatalmi ágként aposztrofált média jelentõsége a H1N1 kommunikációjában is tetten érhetõ.

Pártérdekek mentén
A vakcina ügye természetesen hazánkban szorosan összefonódik a politikummal: a baloldal és a hozzá köthetõ érdekcsoportok az Omninvest által gyártott Fluval P oltóanyag beadása mellett kardoskodnak, míg az ellenzék meg akarja szellõztetni a cég tulajdonosi hátterét, s nem hisz a szérum hangoztatott kiválóságában. Önmagában egy klasszikus tematizációs kampány lenne, ám a politikai szféra világából az ügy kitolódik az emberek egészsége felé. A teljesen ellentétes pártkommunikációk, valamint a sok esetben egymásnak ellentmondó szakértõi megnyilatkozások jelentõsen rombolják az emberek bizalmát a politika és a vakcina iránt.

A baloldali politika konzekvensen kiállt a vírus veszélyessége, valamint az Omninvest vakcinája mellett. A nyár eleje óta – vagyis a gyártás megindításától fogva – ugyanazon álláspontot képviseli. A jobboldali körök kommunikációjában komoly zavarok vannak: nyáron és a kora õszi idõszakban az oltás ellen foglaltak állást, s az Omninvest tulajdonosi hátterére voltak kíváncsiak, a késõbbi idõszakban pedig a vakcina árát sokallották, illetve azt az összeget, amely az Egészségügyi Készletgazdálkodási Intézetnél marad. Egészségpolitikusuk, Mikola István már õsszel oltáspárti meggyõzõdésének adott hangot, ám ez nem emelkedett a Fidesz hivatalos (párt)kommunikációja szintjére.

A populista politikai kommunikáció novemberben hágott tetõfokára: Falus Ferenc országos tiszti fõorvos elõbb valamennyi mikulásünnepség lefújását javasolta, majd „humorosan” módosította nyilatkozatát, mondván, ha a mikulások beoltják magukat, lehet ünnepség. A honi, több szempontból groteszk helyzetet mutatja, hogy néhány mikulásközvetítéssel foglalkozó cég vezetõje rögtön saját csõdjüket vizionálta.

A kormánykommunikáció pajzsán tehát – legalábbis ebbõl a szempontból – nem látni rést, ám a jobboldali aktorok hivatalos megnyilvánulásai nem éppen tükröznek konzekvenciát.

Vívódások
Ha a párt- és médiakommunikáció nem egyértelmûen foglal állást egy ügyben (avagy ellene), ha a szakemberek egymásnak és önmaguknak is ellentmondanak, az elvezet a mostani kaotikus állapothoz. A kutatások kimutatták, hogy az emberek oltási hajlandósága a vírus veszélyességének növekedésével (legalábbis az ezzel kapcsolatos kommunikációval) kimutathatóan csökken. Már szeptember óta ezt mutatják a közvéleménykutató cégek adatai. A szokásos párt-tematizációs kampány, a politikusi és szakértõi nyilatkozatok, már a tisztánlátást, illetve az emberek egészségét veszélyeztethetik. A vakcina hatásosságának és a vírus veszélyességének felismerését pedig mindenképpen gátolják például Dr. Czeizel Endre genetikus megnyilvánulásai, aki október közepén az oltás ellen foglalt állást, majd néhány héttel késõbb pedig mellette. Az Omninvest által legyártandó 6 millió vakcina pedig – pandémia ide, vírus oda – biztosan nem fog elfogyni hazánkban.

Az Omninvest-sztori
A rejtélyes tulajdonosi hátterû, Ciprusra bejegyzett off-shore cég 1991 óta mûködik. A szezonális influenzavírus elleni oltást is ez a cég gyártja évrõl évre. A cégnek a H1N1 elleni oltás legyártása immáron a második gigantikus méretû állami megbízása. A H5N1 (vagyis a madárinfluenza) elleni oltást is õk állították elõ – a vakcinából sokkal kevesebb fogyott, mint amennyit gyártottak belõle.

A cég H1N1 elleni vakcináját 352 felnõttön, 10 12-18 éves serdülõn és 10 3-12 éves gyermeken tesztelték ez év nyarán. A kevés számú kísérleti alany, és a rövid tesztidõszak miatt is gondolhatja a lakosság túlnyomó része, hogy nem oltatja be magát. Ám ami biztos: az Omninvest megkapja az összes vakcina legyártásának teljes költségét.

A hírfolyam ura
A H1N1-ügy október közepe óta folyamatosan vezetõ helyen szerepel a híradásokban. A napilapok 1-es oldalon számolnak be a vírus terjedésérõl; a szeriõz hetilapok hosszabb okfejtéseket közölnek az újinfluenza kialakulásáról, veszélyérõl vagy az Omninvest tulajdonosi hátterérõl. Az MTV esti fõhíradói az elmúlt 5-6 hétben estérõl estére vezetõ hírben tálalták a legfrissebb információkat.

A médiumoknak könnyû dolgok van: folyamatosan generálják számukra a (látszólag) magas hírértékkel bíró információkat; az újabb fertõzöttekkel foglalkozó októberi hírek után ma már a halálos áldozatok száma, a H1N1 fertõzött kismamák ügye, illetve az újabb oltópontok megnyitása kerül a hírekbe. A januári szezonális influenzajárvány idején még bõven szolgáltat muníciót az újinfluenza vírus is.

A november elején fellépõ átmeneti hírhiányt az oltásban érdekeltek azzal próbálták ellensúlyozni, hogy egy-két hétig a vakcina hiányáról szóló információkat juttattak a közvéleményhez. November 3-án az Inforádió hírportálja „Újinfluenza: Tizenötbõl egy patikában volt oltóanyag” címmel jelentetett meg cikkeket. A hír még inkább hiszterizálta a közbeszédet. (A kommunikációs iparban dolgozóknak ismerõs lehet az az elmélet, hogy valamely termék ideiglenes, „direkt” hiányának késõbb vásárlásösztönzõ hatása van.)

Közszereplõi performanszok
Az újinfluenza témájával kapcsolatba hozható szakértõk, köztisztviselõk, politikusok a régi, jól bevált módszert használják, hogy látványt teremtsenek. Falus Ferenc országos tiszti fõorvos, Székely Tamás egészségügyi miniszter a kamerák kereszttüzében oltatja be magát. (A rossz nyelvek szerint a Falust beoltani készülõ orvos a tûn „felejtette” a kupakot.)

Rácz Jenõ, korábbi egészségügyi miniszter szintén hisz a „jó vezetõ példát mutat” modellben: sajtótájékoztatón oltatja be magát a H5N1 vírus ellen (a városi legenda szerint az ex-miniszter a vírus madárról madárra terjedõ változata ellen kapott oltóanyagot). A politikusi pózolás természetesen a teatralitás iránt elkötelezett Gyurcsány Ferencnél is megjelent: õ, állítólagosan H5N1-gyel fertõzött hattyút boncolt a híradóban.

Hogy a közszereplõi performanszok mennyire gyõzik meg az embereket valamirõl, vagy tántorítják el tõle, kimutatni nehéz. Ami bizonyos, hogy Falus Ferenc és Székely Tamás beoltása szignifikánsan nem növelte az oltatni szándékozó honpolgárok számát.

Nehéz döntés
Az elmúlt 8 hónapban megjelent 12.323 off- és online cikk rámutat: az újinfluenza vírusának megjelenése, annak veszélyessége, a kialakuló polémiák minden korábbi témánál jobban uralták a médiát. A H1N1-gyel kapcsolatos hírek nem hagyták hidegen a civil webes világot sem. A Google a „H1N1” szóra – csak hazánkból – 2.150.000 találatot ad ki az elmúlt 365 napból.

Az Omninvest, a baloldali politikusok és a mögötte álló (gyógyszerlobbi)csoportok tematizálásának végsõ sikerét (vagyis a beoltott emberek számát) csak hónapok múlva, a járvány lecsengésekor állapíthatjuk meg. Az viszont már most bizonyos: az oltáspárti és az oltásellenes csoportok között óriási szakadékot ásott az egymásnak ellentmondó kommunikáció. A vájt fülû hírértelmezõk legtöbbje konzekvensen oltásellenes. De vajon jól cselekednek, mikor nem oltatják be magukat? Valóban akkora pusztítást fog végezni a körülöttünk ólálkodó farkas, vagy csak a juhász fantáziája túl nagy? Esetleg a juhásznak anyagi érdeke fûzõdik, hogy vérfarkast kiáltson?

Ember legyen a talpán, aki az elmúlt hónapok hírei alapján teljes bizonyossággal el tudná dönteni, hogy oltasson vagy sem.