A Comprad vezetése – a tavalyi évben hagyományt teremtve – idén sem árulta el az indulás pillanatáig, hogy hol fogjuk elkölteni az évzáró, karácsonyi céges vacsoránkat. Az Omninvest mögött álló, állítólagos miniszter kilétét sem õrzi annyira a hazai titkosszolgálat, mint fõnökeink az ünneplés helyszínét…

Minap – dacolva a gigantikus tömeggel – betévedtem egy angol tulajdonú hipermarketbe (Tesco). Miközben közelharcot vívtam a mindenre elszánt vásárlókkal, két karácsonyi dal között szakmatörténeti unikumra leltem. Mága Zoltán hegedûmûvész osztotta meg a vásárlókkal a hangszórókon át „bûnmegelõzési tippjeit”; hol ne tartsd a táskád, hová tedd a pénztárcád, hogy elkerüld a zsebtolvajok ténykedését.

A Tesco Mágát szerzõdtette, hogy eldarálja nekünk: nem szabad kötegnyi húszezrest lobogtatva kutakodni az akciós, lédig DVD-k között, a kézben hordozott bankkártya PIN-kódját nem javasolt a tarkóra tetováltatni (biztosan azért, mert csak két tükör segítségével válik olvashatóvá), a Merci kulcsát nem okos a gyerekre bízni, stb.

No de mi kapcsolja össze Mágát a bûnmegelõzéssel? Hol a híd? Miért hiteles egy hegedûmûvész, lopás-témában? Nem lett volna jobb választás az ismert rendõr, Garamvölgyi? De Mágánál mindenképpen hitelesebb lenne Repülõs Gizi.

Legközelebb Kiszel Tünde mesél a rádióban az AGR-szelep meghibásodásáról, Zuschlag János mondja el síelési tippjeit, vagy épp Garamvölgyi László beszél a Stradivari titkáról. Miért nem veszi el végre valaki az asztalra hajított cipõt??!

Neil Stapley szerint a MySpace hanyatlása a bizonyíték arra, hogy a fogyasztók gond nélkül elhagynak egy oldalt a hónap új õrülete miatt, mely a közösségi hálók világában, a Twitter vagy a Facebook. Stapley állítja, hogy a MySpace erõs márkanévvel rendelkezik, és ahhoz, hogy visszanyerje valaha volt népszerûségét, újra kell gondolnia stratégiáját.

A civil szervezetekkel kapcsolatban mindig az volt a véleményem, hogy missziójuk népszerûsítéséhez, kommunikációjuk szervezéséhez nem merik (vagy nincs pénzük) profi kommunikációs ügynökség segítségét kérni. Pedig nekik talán még nagyobb szükségük van például a forrásszerzésben való (kommunikációs) segítségre, mint egy forprofit cégnek. Az ügynökség számára is van néhány elõnye az ilyen megbízásnak: egy civil szervezet kommunikációja – és ez hangsúlyozottan szubjektív – sok esetben sokkalta szívmelengetõbb és adott esetben magasabb hatékonyságú munka, mint mondjuk egy FMCG-termék népszerûsítése. Az ügyféloldali kapcsolattartó személyérõl nem is beszélve (már ami a „szívmelengetést illeti”).

Online videonézésben és közösségi profilokban a globális átlag felett teljesítünk, és szinte minden tekintetben az egyik legdinamikusabban növekvõ webkettes piac vagyunk – derül ki a Universal McCann Wave 4 felmérésébõl, amelyet a Kreativ.hu tett közzé.

Azt eddig is tudtuk, hogy az internetfelhasználók lehetnek az év emberei, ahogy azt is, hogy elég sok web 2.0-ás szolgáltatás menõ tud lenni. Arra azonban, hogy mi magyarok az internet második/harmadik korszakának alakításában meglehetõsen aktív nemzet vagyunk, talán kevesen gondolták. Pedig a Universal McCann (UM) Wave4 – Power to the People - The Global Media Tracker (GMT) külön Magyarországra lebontott kutatásából éppen ez derül ki.

A következõ idézet a második legnagyobb példányszámban értékesített napi politikai szeriõz lap mai számának 1-es oldaláról származik.

Az inkriminált mondat a TBC terjedésérõl szóló cikk leadjében olvasható:

„(…) nincs elég tbc-hez értõ tüdõgyógyász, de még eléggé hatásos gyógyszer sem, mivel újat évtizedek óta nem fejlesztettek. Ebben a helyzetben üt a hír: Szabolcsban két kis tüdõgondozót pénzhiány miatt kénytelen voltak bezárni (…).”

Az agresszió olyannyira eszkalálódott hazánkban, hogy már a hír is verekszik…

Az utolsó nap utolsó óráiban adom most e rövid jelentést arról a pár hétrõl, melyet itt, a Comprad öreg monitora elõtt töltöttem. Ezzel fel is vezettem elsõ, kissé elhumorizált kritikámat, mely a kapott számítógép nem éppen mai konfigurációjának szól. A rendszer persze a munkavégzésre teljesen alkalmas volt, de hát semmi Youtube munka közben…

A sertésinfluenza néven ismertté vált, majd késõbb átkeresztelt, A típusú H1N1 vírussal összefüggésben – az elsõ felbukkanása, vagyis április óta – hazánkban 12.323 darab off- és online hír látott napvilágot. A vírussal kapcsolatos cikkek elsõ, jelentõsebb hullámát májusban, míg a másodikat szeptemberben regisztráltuk; az eddigi tetõpontot pedig a novemberi idõszakban érte el a vírus által generált médiakommunikáció. A megjelenések hullámait, a politikai kommunikációt, a vakcinát gyártó Omninvest tematizációs erejét, illetve „közszereplõi performanszokat” vizsgálja meg gyorselemzésében a Comprad.

Korábbi bejegyzésekben már volt szó a fogyasztói hatalomátvételrõl, illetve a közösségi média növekvõ jelentõségérõl. Ezekkel a témákkal egyre több szakember foglalkozik, és egyre több szakember ír a paradigmaváltásról. Itt nemcsak arról van szó, hogy új eszközök kerültek a látótérbe, hanem leginkább a gondolkodásmódnak kell változnia. A hangsúly a párbeszéden van, azon, hogy bevonjuk a fogyasztót, hogy ne egyirányú legyen a kommunikáció. Már régóta érlelõdik ez a váltás, úgy gondolom, a válság csak még inkább felgyorsította ezt.