„A tanulás olyan város, ahol az egyik tartópillér a memória, a másik a megértés.” A mai rohanó világban véleményem szerint nagyon fontos, hogy tájékozottak legyünk. Ehhez szükségeltetik némi nyitottság és fogékonyság, amellett, hogy folyamatosan olvasunk, olvasunk és olvasunk…

A modern társadalmakban napjainkra mindennapossá vált a manipuláció és a meggyõzés. Az intelligens meggyõzés lényege az állítás. Az intelligens meggyõzés leleplezésének kulcsa, pedig az állítás cáfolata lehet. Azonban annyiféle állítás létezik, mint égen a csillag. Nem beszélve a rengeteg manipulációs technikáról, melyek legjobb eszközei a befolyásolásnak és a meggyõzésnek. Hiszen ezek a meggyõzési technikák a gyengénkre tapintanak. A hozzáértõk kifurdalják, hogyan közöljenek valamit, miközben a felszín alatt egészen más üzenet rejlik. Nem árt mindezekkel tisztában lennünk, melyhez jó útmutató lehet az alábbi könyv.

Élni és visszaélni a meggyõzés mindennapos mesterségével. Hogyan manipulálhatjuk embertársainkat? Hogyan állhatunk ellen a manipulációnak és a manipulátoroknak? Hogyan adjunk el egy jó politikust? Hogyan adjunk el egy rossz politikust? Hogyan adjunk el egy jó terméket? Hogyan adjunk el egy rossz terméket? Hogyan álljunk ellen a kísértésnek, hogy megvegyük azokat a jó vagy rossz termékeket, melyeket mindenáron ránk akarnak tukmálni? Vajon a kommunikációnak és a vitának minden módja elfogadható-e a magát demokratikusnak valló köztérben? Anthony Pratkanis és Elliot Aronson, két amerikai szociálpszichológus remekmûve A rábeszélõgép többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ. Azt kutatják, hogyan viselkedik az ember csapatban, csordában, kis és nagy közösségben, azaz a társadalomban.

A könyv egyszerre szórakoztató olvasmány és hasznos kézikönyv a meggyõzés mesterségérõl. Stílusa élvezetes, néhol megdöbbentõ. Górcsõ alá veszi azokat a pszichológiai folyamatokat, melyek fõszerepet kapnak a meggyõzés és a propaganda gyakorlata során. A szerzõpáros bemutatja, hogy a média milyen módon képes befolyásolni az egyén cselekedeteit, gondolatait, vágyait; továbbá értékes „fegyvert” ad az olvasó számára, melynek segítségével védekezni tud a nem kívánt propaganda ellen. Olvashatunk többek között Saddam Husseinrõl, akit a bagdadi Hitlerként emleget a könyv, a Clinton - Lewinsky botrányról, de arról is, hogy a félelemkeltés, mint eszköz milyen hatásos lehet sokunk számára, valamennyi célunk elérése érdekében. A könyv véleményem szerint annyiféleképpen értelmezhetõ, ahányan olvassák. Növeli az ismeretlennel szembeni gyanakvást, tágítja a látókört. A könyv végkövetkeztetése, hogy egyértelmû határvonal húzható a meggyõzés és a rábeszélõgép között.

A könyv mindenkinek szól, hiszen mindnyájan, vagy a kommunikáció befogadói közé, vagy a rábeszélõk közé tartozunk. Az elõbbiek számára azért hasznos a könyv, hogy képesek legyenek különbséget tenni az egyenes és a manipulált beszéd között, míg utóbbiak számára egy másik lehetõséget kínál üzeneteik célzott eljuttatásához. Egy becsületesebb, tisztességesebb lehetõséget.

Személy szerint azokat a könyveket szeretem, melyek annyira lekötnek, hogy egyszerre szeretném elolvasni õket, mert egészen egyszerûen letehetetlenek. Ez is egy ilyen könyv volt.

(A recenzió az alábbi kötet alapján készült: Elliot Aronson - Anthony R. Pratkanis: A rábeszélõgép, AB OVO Kiadói Kft., Budapest, 2003.)