Hatalmas robaj rázta meg az univerzumot ma hajnalban – jelentette a Margónak a Fiktív Hírügynökség. A világegyetemben két, egymást követõ, óriási erejû robbanás történt, ami megsemmisítette a Gutenberg-galaxist. Az USA Nemzeti Légügyi és Ûrhajózási Hivatala (NASA) regisztrálta az elsöprõ detonációkat, amelyek következtében a Földtõl 800 millió fényévnyi távolságra fekvõ bolygó azonnal széthasadt.

A kutatók már a 90-es évek elején felfedezték a Gutenberg-galaxist; a bolygón az emberi élet számára kedvezõ a környezet – közölte a távirati iroda. „A galaxis pusztulása az egész emberiségre is megdöbbentõ csapást jelent: az égitest tárolta ugyanis azt a speciális kódrendszert, amely az alapját adta a nyomtatott karaktereknek. Mindez azt jelenti, hogy – a kódrendszer hiányában – holnaptól már nem jelenhet meg nyomtatott sajtótermék” – jelentette be sajtókonferenciáján Michael Mumma. A NASA vezetõ kutatója hozzátette: valószínû, hogy az újságok hiánya nem fog feltûnni az embereknek, hiszen a lapok eladási mutatói folyamatos csökkenést mutatnak. „Ma már senki nem olvas újságot. Egy letûnt korszak utolsó, megkövült maradványai a nyomtatott sajtótermékek. Nincs rájuk szüksége az emberiségnek” – mondta a Margó kérdésére egy neve elhallgatását kérõ amerikai médiakutató.

A fenti hírben leírtak megtörténése szerencsére ki van csukva; nem kizárólag a de facto nem létezõ Gutenberg-galaxis miatt, hanem a nyomtatott sajtótermékek haszontalanságára utaló „hír” miatt is. Noha az eladott példányszámok folyamatos csökkenést mutatnak, az emberek nem hajlandóak lemondani a papír alapú sajtóról. Kézbe venni, hajtogatni, metrón, strandon olvasni, aláhúzni, jegyzetelni – ez csak néhány kiragadott sajátosság, ami jellemzõ rájuk. Ki akarna megválni tõlük?

A nyomtatott termékek 2007-es és 2008-as értékesített példányszámadatai között hatalmas a különbség. Régebb óta köztudott, hogy a lapok példányszámai folyamatosan csökkennek (tisztelet a kivételnek, például a Heti Válasznak). A nõi lapok piacán egy-két lapból ugyanannyit, vagy csak kicsit kevesebbet adtak el, a pletykamagazinok viszont jelentõsen csökkentek, a lakberendezési és dizájnlapok példányszáma stagnált, a közéleti-gazdasági heti szeriõzök a Heti Válasz kivételével csökkentek. A sort lehetne folytatni, de minek? A programmagazinok közül az Exit példányszáma nõtt, az autós lapok közül pedig csak az Auto Bild tudta növelni példányszámát. Heti Válasz, Exit, Auto Bild – csak õk tudták lekörözni a versenyzõket.

A Heti Válasz május 14-i számának Ugrás a sötétbe címû cikke az amerikai sajtópiacról, az állami beavatkozás kormányzati elvetésérõl és számos nagyhírû lap megszûnésérõl számolt be. A Borókai Gábor által megkérdezett amerikai újságírók úgy látják: az ingyenesen hozzáférhetõ online lapok piacának bõvülése volt az eredõje a nyomtatott piac gyors zsugorodásának. Chicago Sun-Times, Seattle Post-Intelligencer – csak két lap azok közül, amelyeket már nem lehet olvasni; s néhány veszélyeztetett újság: Boston Globe, Los Angeles Times, Denver Post, Chicago Tribune, Detroit News.
A Borókai által megállapított okok, amelyek a nyomtatott sajtópiac szûküléséhez vezettek, a következõk: a másodközlõ online portálok nem fizetnek a forrás-cikk megjelentetéséért; a nyomtatott piac – a hír megjelentetésének gyorsaságát illetõen – nem veheti fel a versenyt az online világgal (hitelességet tekintve viszont gyõzedelmeskedik felette). S mi vezethet még a „papíralapú apokalipszishez”? Az, hogy mára már minden ember újságíróvá válik – jegyzi meg Borókai –, így nincs szükségük a professzionális médiamunkásokra. Lehet, hogy naivitás tõlem, de azért abban biztos vagyok: a Gutenberg-galaxis mindig is létezni fog, ahogyan az újságok is. Vedd és olvasd!